Buzgó imádság - ApCsel 4:23-31
Buzgó imádság
ApCsel
4:23-31
„23
Mikor pedig elbocsáttattak, mentek az övéikhez, és elbeszélték, amiket a főpapok
és a vének mondtak nekik. 24 Ezek pedig mikor hallották, egy
szívvel-lélekkel felemelték szavukat az Istenhez, és mondának: Urunk, te vagy
az Isten, ki teremtetted a mennyet és a földet, a tengert és minden azokban levő
dolgot, 25 Ki Dávidnak, a te szolgádnak szája által ezt mondottad:
Miért zúgolódtak a pogányok, és gondoltak a népek hiábavalókat? 26
Felállottak a földnek királyai, és a fejedelmek egybegyűltek az Úr ellen és az Ő
Krisztusa ellen. 27 Mert bizony egybegyűltek a te szent Fiad, a
Jézus ellen, akit felkentél, Heródes és Poncius Pilátus a pogányokkal és Izráel
népével, 28 Hogy véghezvigyék, amikről a te kezed és a te tanácsod
eleve elvégezte volt, hogy megtörténjenek. 29 Most azért, Urunk,
tekints az ő fenyegetéseikre: és adjad a te szolgáidnak, hogy teljes
bátorsággal szólják a te beszédedet, 30 A te kezedet kinyújtván
gyógyításra; és hogy jelek és csodák történjenek a te szent Fiadnak, a Jézusnak
neve által. 31 És minekutána könyörögtek, megmozdult a hely, a hol
egybegyűltek; és beteltek mindnyájan Szent Lélekkel, és az Isten beszédét
bátorsággal szólják vala.”
n Képzeljétek el, hogy
egy olyan gyülekezet tagjai vagytok, amely növekszik széltében és hosszában,
minden értelemben! Egyetlen prédikációra 3000 ember tér meg, a másikra héten
már 5000-en vannak! Egy olyan gyülekezet ez, ahol a rendkívüli lett a normális,
ahol a csodák a mindennapi élet velejárói voltak! Ők tanúi voltak annak, hogy
Isten azonnal meghallgatja az imát, és a tagok mind szeretik egymást, és Jézus Krisztus
az életük központja!
v Nos, itt egy ilyen
gyülekezetről van szó. A Jeruzsálemi gyülekezet ilyen volt. Mindennap tértek
meg emberek. Nem volt teljesen napsütéses és rózsás az életük, mégis áldás volt
rajtuk.
n Az Ékes kapuban
meggyógyított sánta után az emberek elkezdtek figyelni Péter prédikációjára.
n Erre a vallásos elit
letartóztatta Pétert és Jánost. De ők tovább prédikálták az evangéliumot – a
nagytanácsnak is. A szanhedrin nem tehetett egyebet, mint megpróbálta paranccsal
megtiltani, hogy tovább prédikáljanak.
n Amikor visszatértek
a gyülekezethez, azokat imádkozva találták. Épp értük imádkoztak. Nem
haragudtak senkire, hanem hálaadásban törtek ki. Egy csodálatos imaóra
kezdődött!
I. A
közösség elsődlegessége (23. v.)
n A közösség számukra
elsőbb dolog volt mindennél - „mentek az övéikhez, és elbeszélték” – 23. v.
n A gyülekezet megtért
tagjai inkább az „övéik” voltak, mint saját rokonaik.
II. Az áhítaton való
részvétel (24a. 31. v.)
n Nem
féltek és rettegtek, hanem imádkoztak. Hogyan imádkoztak? Imádták az Urat jelenlétükkel (24a. 31).
v Nem kellett őket
innen-onnan összevadászni az imaáhítatra. Ezek össze voltak gyűlve.
v Hiányzik-e neked a
gyülekezeti közösség? Ezek nem kerestek kifogásokat, hogy miért hiányozzanak az
áhítatról... Nem úgy, mint nálunk… Talán a prédikátorral van a baj? Még akkor
is: imádkozz, hogy az Úr küldjön valakit, aki által szólni tud hozzád!
n A baj azonban úgy
hiszem, mélyebben van. A szívünkben!
v Az a hit amely nem
képes elhozni téged az imaházba, az nem fog a mennybe sem bevinni!
n A balesetek aránya
szerint az Imaház a legbiztonságosabb
hely.
v A gépkocsik a balesetek 20%-át adják.
17%-a baleseteknek otthon történik,
40%-a az utcán és a járdán, 16-%-a
pedig a vasúti, vízi vagy légi
járatokon. A statisztika szerint a baleseteknek csak 0,001%-a történik a gyülekezetben. Ez a legbiztonságosabb hely!
n Ne várd meg, hogy ravatalon hozzanak az Istentiszteletre. Igaz, akkor ott
leszel, bármilyen lesz az időjárás. Ott szép virágok lesznek, de azokat
már nem fogod élvezni. Talán szép dolgokat fognak mondani rólad, de te
azokat nem fogod hallani. Lesz szép éneklés is, de te nem fogsz örülni
azoknak. Lesznek imádkozók melletted, de akkor már nem fogja áthatni a
szívedet. Lesznek barátok és rokonok, de nem lehetsz velük
közösségben. Te akkor ott leszel, attól függetlenül, hány képmutató lesz
még jelen! Ott leszel, attól függetlenül, mennyi munkád maradt otthon
elvégezetlenül! Nem fogsz foglalkozni azzal, hogy vajon van-e megfelelő ruhád?
Azután többé soha nem fogsz dönteni, hogy elmenj-e az istentiszteletre, vagy
nem. Nem lesz többé lehetséges. Miért ne jönnél imaházba tehát akkor, mikor még
megteheted, és áldást nyerhetsz?
III. A dicséret/imádat kifejezése (24-28. v.)
n A jeruzsálemi
imádkozó gyülekezet egy követésre méltó gyülekezet, mert egy imádkozó
gyülekezet volt.
n Imádságukban
mindenekelőtt dicsérték, imádták
Istent (24-28).
n Imádták Isten személyét (24). – „24 Ezek pedig mikor hallották,
egy szívvel-lélekkel felemelték szavukat az Istenhez, és mondának: Urunk, te
vagy az Isten, ki teremtetted a mennyet és a földet, a tengert és minden
azokban levő dolgot…”
v Szentsége,
kegyeleme, irgalma, jósága, szeretete, jelenléte, békéje, hatalma, dicsősége,
reménysége, mind be kellene, hogy töltsön minket magasztalással! Mint ahogyan
az énekek énekében a vőlegény felsorolja a menyasszony szépségét, azt mondva,
hogy „mindenestől szép vagy”! (Énén 5:10-15)
Minden arra indította, hogy dicsérje őt. Így van ez Istennel is.
n Imádták Istent ajándékáért (25-27). – „25 Ki Dávidnak, a te szolgádnak
szája által ezt mondottad: Miért zúgolódtak a pogányok, és gondoltak a népek
hiábavalókat? 26 Felállottak a földnek királyai, és a fejedelmek
egybegyűltek az Úr ellen és az Ő Krisztusa ellen. 27 Mert bizony
egybegyűltek a te szent Fiad, a Jézus ellen, akit felkentél, Heródes és Poncius
Pilátus a pogányokkal és Izráel népével”
v Jézusért
magasztalták őt. Ha van valami okunk a dicséretre, akkor Jézus Krisztus az!
Amikor arra gondolsz, hogy bocsánatot kaptál, hogy van otthonod a mennyben,
hogy Szentlelkét adta beléd... A dicséret nem egy opció, hanem egy parancs
(Zsid 13:15. Zsolt 47:1. Zsolt 5:11. Ézs 12:6)!
v Isten Igéjét
imádkozták.
n Imádták Istent hatalmáért (28a). – „28 Hogy véghezvigyék, amikről a te kezed és a te tanácsod
eleve elvégezte volt, hogy megtörténjenek.”
n Isten „kezét”
emlegetik, ami az ő hatalmára utal. Isten nem változott meg. Övé minden hatalom
mennyen és földön. (Mt 28:18). Ő az örök „Vagyok” (2Móz 3:14). Aki „mindeneket
megcselekedhet, feljebb, ahogyan mi kérjük vagy gondoljuk”. (Ef 3:10) Ő Isten!
Nem gondolod, hogy méltó az imádatra? Az imádkozó gyülekezet a követésre méltó
gyülekezet.
n Imádták Istent gondviseléséért (28b). Hogy Isten
ellenőrzése alatt tart mindent. Ha te ezt hinnéd, akkor mindenért kész lennél
hálát adni. De hát éppen az ez, amit Pál apostol parancsol: „mindenért hálát
adjatok, mert ez az Isten akarata a Krisztus Jézusban ti hozzátok!” (Ef 5:20)
Isten mindent javadra fordíthat (Róm 8,28), irányítja lépteidet (Zsolt 37:23),
előtted jár és vezet (Jn 10:6. 1Kor 15:57. 2Kor 2:14) A hálaadó gyülekezet a
követésre méltó gyülekezet!
IV. A könyörgés tartalma
(29-30. v.)
n Imádták Istent könyörgéseikkel is (29-30. v.). Konkrét
dolgokat kértek, ami a helyzetükre vonatkozott.
v Kérték Isten vizsgálatát. Nem ítélkeztek,
csupán arra kérték Istent, hogy vegye ezt figyelembe. Tudták, hogy Isten
ezekről már úgyis tud, (Zsid 4:13. Péld 15:3), mégis emlékeztették reá. Ez az,
ami Istennek tetszik. Nem akarja, hogy aggódjunk, hanem azt akarja, hogy
„hálaadással tárjuk fel kívánságainkat az Isten előtt” (Fil 4:6-7).
v Kérték a Szentélek erejét (29b). Hogy bátran
hirdethessék az igét az ő (rab)szolgái. Megalázták magukat Isten előtt. Ezért
Isten használni tudta őket!
v Kérték Isten közbelépését (30). Hogy mutassa
meg magát népe között és népe által. Semmi sem dicsőíti jobban Istent, mint a
hitből fakadó imádság. Az imádkozó gyülekezet a követésre méltó gyülekezet!
Befejezés (31. v.)
n Imádságukra válaszolt az Isten (31). Nem akármilyen
áhítat volt ez. Isten azonnal válaszolt.
v Megrendült a hely. Ez az, amiből meg lehet tudni, hogy ott
van-e Isten egy Istentiszteleten: ott nem maradhat semmi sem mozdulatlan.
Megrendül bele a szív.
v Mindnyájan beteltek Szentlélekkel. Ó, mi is lenne, ha
mi ilyenek lennénk? Megmozdulna nemcsak ez a hely, hanem az egész város, sőt,
az egész megye! Ez nem egy különleges alkalom volt: minden hívőnek parancsolva
van: „Teljesedjetek be Szentlélekkel!” (Ef 5,18)
v Nem maradhattak szótlanok. Mindnyájan
hirdették Jézust. A bizonyságtevő gyülekezet a követésre méltó gyülekezet!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése