2015. május 8., péntek

Buzgó imádság - ApCsel 4:23-31


Buzgó imádság
ApCsel 4:23-31
23 Mikor pedig elbocsáttattak, mentek az övéikhez, és elbeszélték, amiket a főpapok és a vének mondtak nekik. 24 Ezek pedig mikor hallották, egy szívvel-lélekkel felemelték szavukat az Istenhez, és mondának: Urunk, te vagy az Isten, ki teremtetted a mennyet és a földet, a tengert és minden azokban levő dolgot, 25 Ki Dávidnak, a te szolgádnak szája által ezt mondottad: Miért zúgolódtak a pogányok, és gondoltak a népek hiábavalókat? 26 Felállottak a földnek királyai, és a fejedelmek egybegyűltek az Úr ellen és az Ő Krisztusa ellen. 27 Mert bizony egybegyűltek a te szent Fiad, a Jézus ellen, akit felkentél, Heródes és Poncius Pilátus a pogányokkal és Izráel népével, 28 Hogy véghezvigyék, amikről a te kezed és a te tanácsod eleve elvégezte volt, hogy megtörténjenek. 29 Most azért, Urunk, tekints az ő fenyegetéseikre: és adjad a te szolgáidnak, hogy teljes bátorsággal szólják a te beszédedet, 30 A te kezedet kinyújtván gyógyításra; és hogy jelek és csodák történjenek a te szent Fiadnak, a Jézusnak neve által. 31 És minekutána könyörögtek, megmozdult a hely, a hol egybegyűltek; és beteltek mindnyájan Szent Lélekkel, és az Isten beszédét bátorsággal szólják vala.”

n Képzeljétek el, hogy egy olyan gyülekezet tagjai vagytok, amely növekszik széltében és hosszában, minden értelemben! Egyetlen prédikációra 3000 ember tér meg, a másikra héten már 5000-en vannak! Egy olyan gyülekezet ez, ahol a rendkívüli lett a normális, ahol a csodák a mindennapi élet velejárói voltak! Ők tanúi voltak annak, hogy Isten azonnal meghallgatja az imát, és a tagok mind szeretik egymást, és Jézus Krisztus az életük központja!
v  Nos, itt egy ilyen gyülekezetről van szó. A Jeruzsálemi gyülekezet ilyen volt. Mindennap tértek meg emberek. Nem volt teljesen napsütéses és rózsás az életük, mégis áldás volt rajtuk.
n Az Ékes kapuban meggyógyított sánta után az emberek elkezdtek figyelni Péter prédikációjára.
n Erre a vallásos elit letartóztatta Pétert és Jánost. De ők tovább prédikálták az evangéliumot – a nagytanácsnak is. A szanhedrin nem tehetett egyebet, mint megpróbálta paranccsal megtiltani, hogy tovább prédikáljanak.
n Amikor visszatértek a gyülekezethez, azokat imádkozva találták. Épp értük imádkoztak. Nem haragudtak senkire, hanem hálaadásban törtek ki. Egy csodálatos imaóra kezdődött!

I. A közösség elsődlegessége (23. v.)
n A közösség számukra elsőbb dolog volt mindennél - „mentek az övéikhez, és elbeszélték” – 23. v.
n A gyülekezet megtért tagjai inkább az „övéik” voltak, mint saját rokonaik.

II. Az áhítaton való részvétel (24a. 31. v.)
n Nem féltek és rettegtek, hanem imádkoztak. Hogyan imádkoztak? Imádták az Urat jelenlétükkel (24a. 31).
v  Nem kellett őket innen-onnan összevadászni az imaáhítatra. Ezek össze voltak gyűlve.
v  Hiányzik-e neked a gyülekezeti közösség? Ezek nem kerestek kifogásokat, hogy miért hiányozzanak az áhítatról... Nem úgy, mint nálunk… Talán a prédikátorral van a baj? Még akkor is: imádkozz, hogy az Úr küldjön valakit, aki által szólni tud hozzád!
n A baj azonban úgy hiszem, mélyebben van. A szívünkben!
v  Az a hit amely nem képes elhozni téged az imaházba, az nem fog a mennybe sem bevinni!
n A balesetek aránya szerint az Imaház a legbiztonságosabb hely.
v  A gépkocsik a balesetek 20%-át adják. 17%-a baleseteknek otthon történik, 40%-a az utcán és a járdán, 16-%-a pedig a vasúti, vízi vagy légi járatokon. A statisztika szerint a baleseteknek csak 0,001%-a történik a gyülekezetben. Ez a legbiztonságosabb hely!
n Ne várd meg, hogy ravatalon hozzanak az Istentiszteletre. Igaz, akkor ott leszel, bármilyen lesz az időjárás. Ott szép virágok lesznek, de azokat már nem fogod élvezni. Talán szép dolgokat fognak mondani rólad, de te azokat nem fogod hallani. Lesz szép éneklés is, de te nem fogsz örülni azoknak. Lesznek imádkozók melletted, de akkor már nem fogja áthatni a szívedet. Lesznek barátok és rokonok, de nem lehetsz velük közösségben. Te akkor ott leszel, attól függetlenül, hány képmutató lesz még jelen! Ott leszel, attól függetlenül, mennyi munkád maradt otthon elvégezetlenül! Nem fogsz foglalkozni azzal, hogy vajon van-e megfelelő ruhád? Azután többé soha nem fogsz dönteni, hogy elmenj-e az istentiszteletre, vagy nem. Nem lesz többé lehetséges. Miért ne jönnél imaházba tehát akkor, mikor még megteheted, és áldást nyerhetsz?

III. A dicséret/imádat kifejezése (24-28. v.)
n A jeruzsálemi imádkozó gyülekezet egy követésre méltó gyülekezet, mert egy imádkozó gyülekezet volt.
n Imádságukban mindenekelőtt dicsérték, imádták Istent (24-28).
n Imádták Isten személyét (24). – 24 Ezek pedig mikor hallották, egy szívvel-lélekkel felemelték szavukat az Istenhez, és mondának: Urunk, te vagy az Isten, ki teremtetted a mennyet és a földet, a tengert és minden azokban levő dolgot…”
v  Szentsége, kegyeleme, irgalma, jósága, szeretete, jelenléte, békéje, hatalma, dicsősége, reménysége, mind be kellene, hogy töltsön minket magasztalással! Mint ahogyan az énekek énekében a vőlegény felsorolja a menyasszony szépségét, azt mondva, hogy „mindenestől szép vagy”! (Énén 5:10-15) Minden arra indította, hogy dicsérje őt. Így van ez Istennel is.
n Imádták Istent ajándékáért (25-27). – 25 Ki Dávidnak, a te szolgádnak szája által ezt mondottad: Miért zúgolódtak a pogányok, és gondoltak a népek hiábavalókat? 26 Felállottak a földnek királyai, és a fejedelmek egybegyűltek az Úr ellen és az Ő Krisztusa ellen. 27 Mert bizony egybegyűltek a te szent Fiad, a Jézus ellen, akit felkentél, Heródes és Poncius Pilátus a pogányokkal és Izráel népével”
v  Jézusért magasztalták őt. Ha van valami okunk a dicséretre, akkor Jézus Krisztus az! Amikor arra gondolsz, hogy bocsánatot kaptál, hogy van otthonod a mennyben, hogy Szentlelkét adta beléd... A dicséret nem egy opció, hanem egy parancs (Zsid 13:15. Zsolt 47:1. Zsolt 5:11. Ézs 12:6)!
v  Isten Igéjét imádkozták.
n Imádták Istent hatalmáért (28a). – 28 Hogy véghezvigyék, amikről a te kezed és a te tanácsod eleve elvégezte volt, hogy megtörténjenek.”
n Isten „kezét” emlegetik, ami az ő hatalmára utal. Isten nem változott meg. Övé minden hatalom mennyen és földön. (Mt 28:18). Ő az örök „Vagyok” (2Móz 3:14). Aki „mindeneket megcselekedhet, feljebb, ahogyan mi kérjük vagy gondoljuk”. (Ef 3:10) Ő Isten! Nem gondolod, hogy méltó az imádatra? Az imádkozó gyülekezet a követésre méltó gyülekezet.
n Imádták Istent gondviseléséért (28b). Hogy Isten ellenőrzése alatt tart mindent. Ha te ezt hinnéd, akkor mindenért kész lennél hálát adni. De hát éppen az ez, amit Pál apostol parancsol: „mindenért hálát adjatok, mert ez az Isten akarata a Krisztus Jézusban ti hozzátok!” (Ef 5:20) Isten mindent javadra fordíthat (Róm 8,28), irányítja lépteidet (Zsolt 37:23), előtted jár és vezet (Jn 10:6. 1Kor 15:57. 2Kor 2:14) A hálaadó gyülekezet a követésre méltó gyülekezet!

IV. A könyörgés tartalma (29-30. v.)
n Imádták Istent könyörgéseikkel is (29-30. v.). Konkrét dolgokat kértek, ami a helyzetükre vonatkozott.
v  Kérték Isten vizsgálatát. Nem ítélkeztek, csupán arra kérték Istent, hogy vegye ezt figyelembe. Tudták, hogy Isten ezekről már úgyis tud, (Zsid 4:13. Péld 15:3), mégis emlékeztették reá. Ez az, ami Istennek tetszik. Nem akarja, hogy aggódjunk, hanem azt akarja, hogy „hálaadással tárjuk fel kívánságainkat az Isten előtt” (Fil 4:6-7).
v  Kérték a Szentélek erejét (29b). Hogy bátran hirdethessék az igét az ő (rab)szolgái. Megalázták magukat Isten előtt. Ezért Isten használni tudta őket!
v  Kérték Isten közbelépését (30). Hogy mutassa meg magát népe között és népe által. Semmi sem dicsőíti jobban Istent, mint a hitből fakadó imádság. Az imádkozó gyülekezet a követésre méltó gyülekezet!

Befejezés (31. v.)
n Imádságukra válaszolt az Isten (31). Nem akármilyen áhítat volt ez. Isten azonnal válaszolt.
v  Megrendült a hely. Ez az, amiből meg lehet tudni, hogy ott van-e Isten egy Istentiszteleten: ott nem maradhat semmi sem mozdulatlan. Megrendül bele a szív.
v  Mindnyájan beteltek Szentlélekkel. Ó, mi is lenne, ha mi ilyenek lennénk? Megmozdulna nemcsak ez a hely, hanem az egész város, sőt, az egész megye! Ez nem egy különleges alkalom volt: minden hívőnek parancsolva van: „Teljesedjetek be Szentlélekkel!” (Ef 5,18)
v  Nem maradhattak szótlanok. Mindnyájan hirdették Jézust. A bizonyságtevő gyülekezet a követésre méltó gyülekezet!


Nincsenek megjegyzések: