n2Kor 3-ban ez a harmadik szemléltetése a
gyülekezetnek: a gyülekezet olyan, mint egy épület. Isten épülete: ő építi, az
ő embereivel, az ő terve szerint.
nEz viszont
alkalmazható az egyénre is. Itt a gyülekezet a templom, a 6. részben a testünk
a Szentlélek temploma.
vAz
első mondat az előbbi versekhez kapcsolódik – a második mondat a következő
igékhez kapcsolódik.
I. Mire
építünk? – az alap
nJézus
Krisztus az alap egyedül (2:1-2)
vLásd: Ézs 28:16 – „Íme, Sionban egy követ tettem le, egy próbakövet, drága
szegletkövet, erős alappal, aki benne hisz, az nem fut!”
Øpróbakő
Ødrágakő
Øszegletkő
vApCsel 4:11-12 – „Ez ama kő, melyet
ti építők megvetettetek, mely lett a szegeletnek fejévé. Nincsen senkiben
másban üdvösség: mert nem is adatott emberek között az ég alatt más név, mely
által kellene nékünk megtartatnunk.”
ØA keresztyénség kizárólagos
jellegű.
vEf 2:20-22 – „Kik
fölépíttettetek az apostoloknak és prófétáknak alapkövén, lévén a szegletkő
maga Jézus Krisztus, Akiben az egész épület szép renddel rakattatván, nevekedik
szent templommá az Úrban; Akiben ti is együtt építtettek Isten hajlékává a
Lélek által.”
v1Pt 2:5-6 – „Ti
magatok is mint élő kövek épüljetek fel lelki házzá, szent papsággá, hogy lelki
áldozatokkal áldozzatok, amelyek kedvesek Istennek a Jézus Krisztus által. Azért
van meg az Írásban: Íme, szegletkövet teszek Sionban, amely kiválasztott,
becses; és aki hisz abban, meg nem szégyenül.”
vAz alapkő tehát nem Pál,
Péter, vagy Apollós, nem más híres prédikátorok, különleges módszerek vagy
hitelvek. A fundamentum: Jézus.
vNem lehet
„felfedezni egy nagy igazságot”, mert nincs olyan igazság a Bibliában, amit
ezután fedeznének fel. Minden, ami új, az tévtanítás! (* disszertációk)
nÜzenetünk:
a keresztről való beszéd: 1:14. 2:1-4.
II. Mit
építünk? – az épület
nÉpítenek
a gyülekezet szolgái, és építenek a tagok is. Mindannyian építünk.
vÉpítést jelent a lelkigondozás:
intés, buzdítás, feddés, erősítés.
vÉpítést jelent a szószéki szolgálat: igehirdetés, tanítás.
vÉpítést jelent a szeretetmunka.
vÉpítést jelent a
hívő élet: az igehallgatás, az éneklés, az imádkozás, az adakozás, a felvigyázás,
a látogatás, stb.
naranyat,
ezüstöt, drágakövet
nfát,
szénát (füvet), szalmát (pozdorját)
vKérdés, hogy a tanítás,
a prédikáció, a munka: jó vagy rossz építés? Esetleg keverve van?
ØAz igazságot
veszélyezteti a fél-igazság és a hamisság.
ØAz egyenes utat
veszélyezteti a görbe.
ØA tanítást
veszélyezteti a tévedés.
nRombolni is lehet:
beszéddel, viselkedéssel, világi kapcsolatokkal
III. Miért
építünk? – az építés próbája
nÚgy
tűnik, hogy nem az üdvösségünkről van szó, hanem a megjutalmazásról. Akinek
munkája megég, az is megmenekül „mintegy tűzön keresztül”, de nem veheti át
munkájának jutalmát. "Kárt vall."
nÉpítésünket
a tűz próbálja meg: az ítéletnap tűzben jelenik meg
vAz ítélet tűzben jön
el, nem vízben. (Nem lesz több özönvíz.)
ØEz nem a purgatóriumról
szóló tanítás.
v„Ő maga megmenekül,
de úgy, mint tűzön keresztül” - Mit jelent ez?
Ø= „hajszálon múlott”
Ø=„alig menekült meg” – vagyis, nagy része
elégett (pl. IV. fokú égési sebekkel…)
n1-6. v. – „Jojákim uralkodásának kezdetén” – Új király
lépett trónra, Isten is új kezdeményezést tesz. Isten szerette volna a Jósiás
féle reform lelkületét látni a fiában…
nIstennek fenyegetései
vagy ígéretei feltételesek. A személyes felelősség kikerülhetetlen.
nIsten szeretne kegyelmezni. A legteljesebb bibliai istenkép szerint
Istennél magasabb szempont a kegyelem, mint az ítélet. (De ez nem ad igazolást a
purgatórium tanára, vagy más hasonló elméletre.)
nAz isteni
fenyegetésben fokozatok vannak: Ház, (templom) – város – nép.
nA megalkuvás bűn.
Nem hagyhatunk el semmit Isten igéjéből! A megalkuvás történhet: az
intellektuális tisztelet nevében, az egység nevében, a szeretet nevében, az
evangélium nevében.
II.
A prófécia elvetése és a próféta fenyegetése
n7-11. v. – Miben értelmezték
a papok Istenhez tartozásuk alapját? Templom létében? Kultusz zavartalan
üzemelésében? Egyházi naptár körforgásában és annak sebességében? Stb.
nÉs kik ezek, akik
így értelmezték? Romlott papok és próféták: Pl: Jer 14:13-16. Romlott vezetők:
5:4-8. Vak nép: 5:29, 23:13-17.
nŐk most a próféta
sorsa felől készülnek dönteni, miközben a maguk sorsa felől kellene dönteniük!
Öljük meg a postást, mert rossz hírt hozott a levélben!
nAmikor Jerémiás
igéjét a vezetők és a nép előtt halálos okként értelmezik, akkor a papok a
világi hatalomnak udvarolnak, az ország biztonsági testületeként tetszelegnek.
Az Isten szolgái megvetik az Isten szavát. A megtért szív Isten előtti jelentőségét
nem ismerik.
III.
A próféta válasza
n12-15. v. – Jeremiás három
érvet hoz fel: „Az Úr küldött engem”, – kimondja halálra szántságát (2Kor 1:9)
– és az ártatlan vér terhére figyelmeztet.
nE három érv is olyan
súlyú, amely a jókat, a gyűlölettől és féltékenységtől mentesen gondolkodókat
mozgósította a vezetők és a nép soraiból.
IV.
A próféta megmenekülése
n16-19. v. – Ez egy józan
vélemény a papok gyűlöletére.
nMíg a „hivatalosok”,
a 11 vers papjai, prófétái nem ismerik fel Isten szavát, prófétáját, addig a
„világiak” a „nem hivatalosok” felismerik! Világi vezetők adnak helyes választ,
értelmezést a prófétai igehirdetésre.
nHogyan juthat ide
egy papság? Hát az egyetemes papság?
Milyen a hívők helyes viselkedése a hatósággal szemben?
1 Emlékeztessed őket, hogy a fejedelemségeknek és hatalmasságoknak
engedelmeskedjenek, hódoljanak, minden jó cselekedetre készek legyenek,
II. Helyes viselkedés az embertársaink felé – 2
Milyen kell legyen a viselkedésünk minden ember iránt?
2 Senkit ne szidalmazzanak, ne veszekedjenek, gyöngédek legyenek, teljes
szelídséget tanúsítván minden ember iránt.
III. A múltbeli viselkedésünk fényében – 3
Mi az, ami segít minket ilyennek lenni?
3 Mert régenten mi is esztelenek,
engedetlenek, tévelygők, különböző kívánságoknak és gyönyöröknek szolgái,
gonoszságban és irigységben élők, gyűlölségesek, egymást gyűlölők valánk.
IV. A megváltatásunk fényében – 4-7
Mi kell minket alázatban tartson?(Gal 4:6-7; Róm 8:15-17)
4 De mikor a mi megtartó Istenünknek
jóvolta és az emberekhez való szeretete megjelent,
5 Nem az igazságnak cselekedeteiből,
amelyeket mi cselekedtünk, hanem az ő irgalmasságából tartott meg minket az
újjászületésnek fürdője és a Szent Lélek megújítása által,
6 Melyet kitöltött reánk bőséggel a
mi megtartó Jézus Krisztusunk által;
7 Hogy az ő kegyelméből
megigazulván, örökösök legyünk az örök élet reménysége szerint.
V. A hasznos viselkedés fényében – 8
Miket kell Titusznak megerősítenie?
8 Igaz ez a beszéd, és akarom, hogy ezeket erősítsed, hogy igyekezzenek jó
cselekedetekkel elöl járni azok, akik Istenben hívőkké lettek. Ezek jók és
hasznosak az embereknek.
VI. A haszontalan viselkedés fényében – 9-11
Mi az, amiket Titusznak kerülnie kell?
Kiket kell kerülnie a második intés után?
9 A balgatag vitatkozásokat azonban és a nemzetségekről való tudakozásokat,
és a civakodást és a törvény felől való harcokat kerüld; mert haszontalanok és
hiábavalók.
10 Az eretnek embert egy vagy két
intés után kerüld;
11 Tudván, hogy az ilyen romlott, és
vétkezik, önmaga is kárhoztatván magát.
VII. Záró megjegyzések – 12-15
- találkozás Nikápolyban
Hol fog Titusz találkozni Pállal?
12 Mikor Ártemást vagy Tikhikust hozzád küldöm, siess hozzám jönni
Nikápolyba; mert elhatároztam, hogy ott töltöm a telet.
- gondos útnak indítása a törvénytudó Zénásnak és Apollósnak
Kiket kellett gondosan útnak indítania?
13 A törvénytudó Zénást és Apollóst
gondosan indítsd útnak, hogy semmiben se legyen fogyatkozásuk.
- a mieink segítése, hogy példás életük legyen
Miket kellett megtanuljanak a mieink?
14 Tanulják meg pedig a mieink is, hogy jó cselekedetekkel járjanak elől a
szükséges hasznokra, hogy ne legyenek gyümölcstelenek.
- záró üdvözlet és imádság
Ki üdvözli Tituszt?Kiknek küldi Pál a köszöntését?
15 Köszöntenek téged a velem levők mindnyájan. Köszöntsd azokat, akik
szeretnek minket hitben. Kegyelem mindnyájatokkal! Ámen.
Milyen imádsággal zárja Pál a Tituszhoz írt levelet?
-
A BLOG is egyféle szószék: itt is megoszthatom Isten igéjét és magamat olvasóimmal. De nemcsak gondolatok közlése ez, hanem kapcsolatteremtés: ezért, időnként jó, ha visszajelzel! Azokat kívánom közel engedni magamhoz, akik az Úr ügyét és szolgáit szívükön hordják. A blogban vállalt nyíltság feltételezhetően megelőzi majd a gyanakvásokat...
Prédikáljon tehát nemcsak a szavam, hanem az életem, a házasságom és a családom is! „Legyetek az én követőim, mint én is a Krisztusé!” (1Kor 11:1)