Ahogyan Krisztus szeretett - Filemon 1-25

Ahogyan Krisztus szeretett - Filemon 1-25
Bibliaórát záró igehirdetés.

Kicsoda Jézus Krisztus? - Kol 1:13-23

 

Kicsoda Jézus Krisztus? - avagy,

Az Úr Jézus isteni méltósága

Kol 1:13-23

 

n  Kol 1-ben Pál apostol bemutatja Jézus Krisztust, több szempontból.

 

I. A Megváltó – 13-14. v.

n 13. v. – (1) megszabadított a sötétség hatalmából, és (2) általvitt az Ú szerelmes Fiának országába.

v Lásd: 1Pt 2:9. „csodálatos világosság” ez!

v Lásd: ApCsel 26:18.

n  váltság, „az Ő vére által” – bűnbocsánat

 

II. Az Elsőszülött – 15-17. v.

n  MBT – „minden teremtmény közül” – mintha egy volna  a teremtett dolgok közül

n  Károli – szétválaztja az elsőszülött kifejezést, ami egyetlen egy szó: „prototokosz”.

n  SIT – „minden teremtménynek elsőszülöttje” – mintha maga a teremtés szülte volna

n  HELYES fordítás: „az egész teremtés elsőszülöttje” – más szóval, „elsőszülött az egész teremtés fölött”.

n  16-17. v. – Ő az örökös.

v Mint Dávid – Zsolt 89:28. Jákób – 1Móz 35:31. Zsid 12:1b. Izráel – 2Móz 4:22. Efraim – Jer 31:9.

n  Az ige itt nem a születés időpontjáról beszél, hanem Jézus Krisztus kilétéről, személyéről, rangjáról.

 

III. A Fej – 18-20. v.

n  Feje a Testnek – vagyis az Egyháznak.

n  Elsőszülött a halottak közül – mindenekben első. Első zsenge – 1Kor 15:20.

n  Benne lakik az istenség egész teljessége. Jézus: Isten.

n  Miért? - hogy megbékéltessen az Ő keresztjének vére által mindent, ami van a földön és a mennyben.

v Az Ő halála és feltámadása örökérvényű: retroaktív és proaktív.

 

Befejezés:

n  23. v. Kitartásra van szükség!



Nem szunnyad őrizőnk - Zsolt 121

 

Nem szunnyad örizőnk - Zsolt 121.
2013. újév napján, délelőtt.

Építésünk kiértékelése - 1Kor 3:9-15

 

Építésünk kiértékelése

1Kor 3:9-15

 

n  2Kor 3-ban ez a harmadik szemléltetése a gyülekezetnek: a gyülekezet olyan, mint egy épület. Isten épülete: ő építi, az ő embereivel, az ő terve szerint.

n Ez viszont alkalmazható az egyénre is. Itt a gyülekezet a templom, a 6. részben a testünk a Szentlélek temploma.

v Az első mondat az előbbi versekhez kapcsolódik – a második mondat a következő igékhez kapcsolódik.

 

I. Mire építünk? – az alap

n  Jézus Krisztus az alap egyedül (2:1-2)

v  Lásd: Ézs 28:16 – „Íme, Sionban egy követ tettem le, egy próbakövet, drága szegletkövet, erős alappal, aki benne hisz, az nem fut!”

Ø próbakő

Ø drágakő

Ø szegletkő

v  ApCsel 4:11-12 – „Ez ama kő, melyet ti építők megvetettetek, mely lett a szegeletnek fejévé. Nincsen senkiben másban üdvösség: mert nem is adatott emberek között az ég alatt más név, mely által kellene nékünk megtartatnunk.”

Ø A keresztyénség kizárólagos jellegű.

v  Ef 2:20-22 – „Kik fölépíttettetek az apostoloknak és prófétáknak alapkövén, lévén a szegletkő maga Jézus Krisztus, Akiben az egész épület szép renddel rakattatván, nevekedik szent templommá az Úrban; Akiben ti is együtt építtettek Isten hajlékává a Lélek által.”

v  1Pt 2:5-6 – „Ti magatok is mint élő kövek épüljetek fel lelki házzá, szent papsággá, hogy lelki áldozatokkal áldozzatok, amelyek kedvesek Istennek a Jézus Krisztus által. Azért van meg az Írásban: Íme, szegletkövet teszek Sionban, amely kiválasztott, becses; és aki hisz abban, meg nem szégyenül.”

v  Az alapkő tehát nem Pál, Péter, vagy Apollós, nem más híres prédikátorok, különleges módszerek vagy hitelvek. A fundamentum: Jézus.

v  Nem lehet „felfedezni egy nagy igazságot”, mert nincs olyan igazság a Bibliában, amit ezután fedeznének fel. Minden, ami új, az tévtanítás! (* disszertációk)

n  Üzenetünk: a keresztről való beszéd: 1:14. 2:1-4.

 

II. Mit építünk? – az épület

n  Építenek a gyülekezet szolgái, és építenek a tagok is. Mindannyian építünk.

v  Építést jelent a lelkigondozás: intés, buzdítás, feddés, erősítés.

v  Építést jelent a szószéki szolgálat: igehirdetés, tanítás.

v  Építést jelent a szeretetmunka.

v  Építést jelent a hívő élet: az igehallgatás, az éneklés, az imádkozás, az adakozás, a felvigyázás, a látogatás, stb.

n  aranyat, ezüstöt, drágakövet

n  fát, szénát (füvet), szalmát (pozdorját)

v  Kérdés, hogy a tanítás, a prédikáció, a munka: jó vagy rossz építés? Esetleg keverve van?

Ø  Az igazságot veszélyezteti a fél-igazság és a hamisság.

Ø  Az egyenes utat veszélyezteti a görbe.

Ø  A tanítást veszélyezteti a tévedés.

n  Rombolni is lehet: beszéddel, viselkedéssel, világi kapcsolatokkal

 

III. Miért építünk? – az építés próbája

n  Úgy tűnik, hogy nem az üdvösségünkről van szó, hanem a megjutalmazásról. Akinek munkája megég, az is megmenekül „mintegy tűzön keresztül”, de nem veheti át munkájának jutalmát. "Kárt vall."

n  Építésünket a tűz próbálja meg: az ítéletnap tűzben jelenik meg

v  Az ítélet tűzben jön el, nem vízben. (Nem lesz több özönvíz.)

Ø  Ez nem a purgatóriumról szóló tanítás.

v  „Ő maga megmenekül, de úgy, mint tűzön keresztül” - Mit jelent ez?

Ø  = „hajszálon múlott”

Ø  = „alig menekült meg” – vagyis, nagy része elégett (pl. IV. fokú égési sebekkel…)



Prófétasors - avagy Ellenkezést kiváltó prófétálás - Jer 26:1-19

 

Ellenkezést kiváltó prófétálás

Jer 26:1-15-19

 

I. Jeremiás fenyegető próféciája a Templom ellen

n 1-6. v. – „Jojákim uralkodásának kezdetén” – Új király lépett trónra, Isten is új kezdeményezést tesz. Isten szerette volna a Jósiás féle reform lelkületét látni a fiában…  

n Istennek fenyegetései vagy ígéretei feltételesek. A személyes felelősség kikerülhetetlen.

n Isten szeretne kegyelmezni. A legteljesebb bibliai istenkép szerint Istennél magasabb szempont a kegyelem, mint az ítélet. (De ez nem ad igazolást a purgatórium tanára, vagy más hasonló elméletre.)

n Az isteni fenyegetésben fokozatok vannak: Ház, (templom) – város – nép.

n A megalkuvás bűn. Nem hagyhatunk el semmit Isten igéjéből! A megalkuvás történhet: az intellektuális tisztelet nevében, az egység nevében, a szeretet nevében, az evangélium nevében.

 

II. A prófécia elvetése és a próféta fenyegetése

n 7-11. v. – Miben értelmezték a papok Istenhez tartozásuk alapját? Templom létében? Kultusz zavartalan üzemelésében? Egyházi naptár körforgásában és annak sebességében? Stb.

n És kik ezek, akik így értelmezték? Romlott papok és próféták: Pl: Jer 14:13-16. Romlott vezetők: 5:4-8. Vak nép: 5:29, 23:13-17.

n Ők most a próféta sorsa felől készülnek dönteni, miközben a maguk sorsa felől kellene dönteniük! Öljük meg a postást, mert rossz hírt hozott a levélben!

n Amikor Jerémiás igéjét a vezetők és a nép előtt halálos okként értelmezik, akkor a papok a világi hatalomnak udvarolnak, az ország biztonsági testületeként tetszelegnek. Az Isten szolgái megvetik az Isten szavát. A megtért szív Isten előtti jelentőségét nem ismerik.

 

III. A próféta válasza

n 12-15. v. – Jeremiás három érvet hoz fel: „Az Úr küldött engem”, – kimondja halálra szántságát (2Kor 1:9) – és az ártatlan vér terhére figyelmeztet.

n E három érv is olyan súlyú, amely a jókat, a gyűlölettől és féltékenységtől mentesen gondolkodókat mozgósította a vezetők és a nép soraiból.  

 

IV. A próféta megmenekülése

n 16-19. v. – Ez egy józan vélemény a papok gyűlöletére.

n Míg a „hivatalosok”, a 11 vers papjai, prófétái nem ismerik fel Isten szavát, prófétáját, addig a „világiak” a „nem hivatalosok” felismerik! Világi vezetők adnak helyes választ, értelmezést a prófétai igehirdetésre.

n Hogyan juthat ide egy papság? Hát az egyetemes papság?