2008. április 21., hétfő

Rómában

Az elmúlt napokban az Európai Baptista Misszió (EBM) tanácsülésén vettem részt, Pardi Félixszel együtt, Rómában. Az Il Carmelo Intézetben voltunk elszállásolva, és a gyűléseket is ennek egyik dísztermében tartottuk. Az Il Carmelo valamikor egy karmelita rendhez tartozó kolostor lehetett, a Ciampino repülőtér mellett. Nem bánnám, ha az az épület valahol Sólyomkőváron, vagy Kolozsváron lenne... Meg lennénk elégedve vele. :)

Szombaton az "örök" város biblai nevezetességeit is elmentünk megnézni. Számomra ezek nem voltak teljesen újak, mert már jártam Rómában a 90-es évek elején, és akkor egy teljes napot szántunk látogatásra. Most csak egy pár óra állt a rendelkezésünkre.

A pápa - valószínű megneszelte, hogy mi jövünk - elutazott Amerikába, úgyhogy, nem találkoztunk vele... :) A Szent Péter Bazilikában tehát nem fogadott senki. De ez nem is baj.

Az EBM három fontos vezetője helyett választottunk újakat. A leköszönők között volt Hans Guderian főtitkár, Helmut Rabenau elnök, és Dietrich Weiland MASA felelős (MASA = Mission Actions in South America). Íme, a három leköszönő EBM vezető:
- Az új főtitkár, Christoph Haus, három nyelven beszél (németül, angolul és franciául), 1986-ban végzett az Elstal-i Baptista Teológián. Január elsejétől veszi át az új tisztségét. Vele is készítettünk egy fényképet:
- Az EBM Végrahajtó Bizottságába ezúttal bekerült egy magyar is, Papp János testvér, a MBE missziói igazgatója. Itt látható az EBM teljes Végrehajtó Bizottsága:

Amint említettem, szombat délután városnézni voltunk.
- Ez például a Mamertino Börtön, ahol Pál apostolt bezárva tartották, kivégzése előtt. Megvan az az oszlop is, ahová oda volt láncolva. (A hagyomány szerint Péter is ide volt bezárva - de én ezt nem nagyon hiszem. Szerintem még az is erősen megkérdőjelezhető, hogy Péter járt-e egyáltalán Rómában...)
- Ez pedig Pardi Félix barátom, a Colosseum előtt! Ezt az épületet 8 évig építette 11.000 rabszolga. A nézük 20 perc alatt megtölthették (50.000 ülőhely), a köröskörül elhelyezett bejáratokat használva. Persze, a helyek már akkor számozva voltak, amit egy pálcikán közölték a résztvevővel: rajta egyik végén a bejárat száma, a másik végén az ülőhely száma. http://translate.google.com/translate?u=http%3A%2F%2Fwww.il-colosseo.it&langpair=it%7Cen&hl=it&ie=UTF-8
- Városnéző csoportunk (az angolul beszélők), a Római Fórumon. Ennek közelében gyűlésezett a Szenátus, annak idején. A lépcsővel átellenben épp a római farkas szobra található, Remulus-szal és Romus-szal...

Hálásak vagyunk az Úrnak, aki megőrzött bennünket ezen a hosszú úton, és a Szabó családnak Bécsben, akik vendégül láttak, menet is, jövet is. Az Úr áldja meg őket!

Most már csak az következik, hogy mi is kivegyük a részünket a külmisszióból. Másképp, hiába újítottuk meg tagságunkat az EBM-ben. Önkéntesek és hosszútávú misszionáriusok jelentkezését várjuk! Talán az angolul beszélő afrikai országokba könnyebb jelentkezni: Malawi, Közép-Afrikai Köztársaság, Sierra Leone és Dél-Afrikai Köztársaság. Esetleg Kenya!!!

Ha érzed, hogy küld az Úr, ne várj tovább, jelentkezz!

2008. április 12., szombat

Helységnevek helyesírása

A "helység" települést jelent, a "helyiség" pedig termet vagy szobát jelöl. Most a helységek, vagyis települések neveiről szándékszom egy kis felvilágosítást adni, hátha segít valakiknek. Zavarnak a helytelenül írt helységnevek, de zavarnak a helytelen ragozások is - főképp szülőfalum esetében... :(

Kezdem az elején. Leginkább a cz végződésű germánizmusok azok, amelyek leghamarabb szembetűnnek és gyanúsak lesznek: Magyarkécz (Magyarkéc helyett), Homoróddarócz (Homoróddaróc helyett), Pürkerecz (Pürkerec helyett), Ferencz (Ferenc helyett), és lehetne tovább sorolni... Akik ezeket így írják, arra hivatkoznak, hogy ez áll a falu bejáratát jelző táblán (Magyarkéc és Pürkerec esetében), vagy arra, hogy a helységnevek nem mindig követik a hivatalos helyesírási szabályokat, mint például: Érszőllős és Ipp...

A magyar helységnevek helyesírását figyelemmel lehet kísérni 1873-tól 2003-ig, mely idő alatt a hivatalos helységnév-jegyzék összesen 26 kiadást ért meg! Helyesírás szempontjából több helyen eltérnek egymástól a helységek nevei, mert követik a fejlődést és a helyesírást. Bárki, aki egy kicsit is foglalkozott néprajzzal, tudja, hogy egy település neve többféle változáson ment át az évszázadok során. Senki sem írja már, hogy Hypp vagy Prcsen, mivel ma az a helyes névhasználat (és helyesírás!), ami a 2003-as névjegyzékben jelent meg.
Lásd: http://hu.wikipedia.org/wiki/Helys%C3%A9gn%C3%A9vt%C3%A1r

A mai helyesírást tehát törvény szabályozza (Erdélyben nemcsak a magyar hanem a román megnevezéseket is). Az Interneten is utána lehet nézni:
http://sebok2.adatbank.transindex.ro/index.php?action=keres
vagy:
http://szabo.adatbank.transindex.ro/index.php3?action=keres1

Ennek ellenére több helység megtartotta a nyelvtanilag helytelennek és történelmileg régiesnek számító nevét vagy ragját, például a -szereda (szerda helyett), -magyarós (a burgonyára utaló név, és megkülönböztetendő a "Mogyorós" [Aluniş] névtől), Ipp (ennek a ragja maradt régies), -karácson (karácsony helyett), -szőllős (a szőlő csak egy l-lel írandó), és persze Perecsen (Perecseny helyett)!... :)

A cz-vel végződő nevek mind megváltoztak az utóbbi évszázadban, követve az aktuális helyesírást.

A [cz] a magyar nyelvben valamikor a [c] hang jele volt.

A [c] betű az ómagyar korban jelölhetett mai [c], [k] vagy [cs] hangot egyaránt. A [cz] ekkor még egyáltalán nem fordult elő. (Lásd: Magyar nyelvtörténet [szerk. Kiss Jenő – Pusztai Ferenc], Osiris, 2003, 285., 290. old.)

A középmagyar korban többnyire [cz]-vel jelölték a [c] hangot, de előfordult a [ch] is. (Magyar nyelvtörténet, 580. old.). Ám a cz és a ch (több más betűkapcsolat mellett) a [cs] hangot is jelölhette, a cseh, lengyel és angol nyelvek mintájára!

A korai magyar nyomtatványokban azonban már megpróbálják külön jelölni [c] és [cs] hangokat, előbb mint ćz-cz, c-cż, tz-ts, majd mint tz-cz - Heltai Gáspárnál, és cz-cs - Pázmány Péternél. (Magyar nyelvtörténet, 580-587. old. ).

A XIX. század elejétől kezdve már használatos volt a mai c-cs jelölés, de hivatalosan csak az 1922-es szabályzattal vezették be. Még akkor is voltak, akik a hagyományhoz ragaszkodtak (ma is vannak!), akik úgy vélték, hogy a [c] hangot kétjegyű betűvel kell jelölni, a többi kétjegyű betűk mintájára... A [c] betű jogos kifejlődését késleltette az is, hogy németül a [z] betűt olvassák c-nek, és így a [cz] az akkori (német közegben élő) embereknek félreérthetetlenül a [c] hangot jelölte. Vagyis, a [z]-vel csak megerősítették a [c]-t, és így lett [cz]. Ez azonban már a múltté, éppúgy mint Ferenc Jóska birodalma...

Mondjuk és írjuk tehát helyesen: Magyarkéc, Homoróddaróc, Pürkerec, stb. Nyugodtan el lehet felejteni az összes -cz végződéseket. A magyar helyesírás felülírta a régit.

Azonban megmaradt egy néhány más név, ami úgy tűnik, hogy nem felel meg a mai helyesírásnak. Például: Ipp. Mert ugye, ennek ragozása így helyes: Ippon, Ippra, Ippról, ippiak, Ippnak, stb. Miért? Valószínű azért, mert az [i] betű a magyar nyelvben kétféle volt: mélyhangrendű és magashangrendű. Idővel csak a magashangredű [i] hang maradt meg. Némely szavunk azonban őrzi a nyelvtörténelmet. Legismertebb a "férfi" szó, ami régiesen: "férfiu". Helyes ragozása: férfival, férfiak, férfinak, férfira, stb. Tehát mélyhangrendű ragokat kap. De ugyanígy ragozható a "híd" vagy "nyíl" szavunk is (hidak, hídra, híddal, nyilak, nyilat, nyíllal, nyílból). Mindezt a makacsul visszaütő mélyhangrendű [i] betű okozza, amely nem fogadja a magas hangrendű toldalékot. Namármost, kérem szépen mindezt így alkalmazni az Ipp helységnévre is! Mert ugyebár, jó ha tudjuk, hogy helyesen ez is mélyhangrendű toldalékokat kap. (Egyelőre...)

Na, de akkor mi is van Perecsennel? Nem úgy ejtik, hogy Perecseny? De igen... A (mai) magyar gyomor nehezen fogadja a száraznak és nehézkesnek tűnő "Perecsen" kiejtést, mint ahogy a régi "karácson" helyett is következetesen "karácsony"-t ejt. Az élő nyelv (és ezzel együtt a helyesírás) felülírta a régit, és a karácsony esetében követte a kiejtést. De nem így a helységneveknél! Ott még megmaradt a régi. Maradt tehát: Nyárádkarácson és Szilágyperecsen...

Annyit teszek még hozzá, hogy felettébb zavaró az is, ha csak félig írjuk ki a helység nevét, miközben ugyanazon néven még szerepel egy két település Edély térképén! Például: Szentgyörgy - nem jelölve meg, hogy Sepsiszentgyörgy, Erdőszentgyörgy vagy Marosszentgyörgy? Ugyanígy: Remete (Magyarremete vagy Kőszegremete?), Szentkirály (Szilágyszentkirály, Kalotaszentkirály vagy Marosszentkirály?), Udvarhely (Vámosudvarhely vagy Székelyudvarhely), Szentmárton (Kóródszentmárton vagy Homoródszentmárton), stb.

Valamikor gúny tárgyává tették a kolozsvári városháza pecsétjét, amelyen csak annyi volt írva (valószínű helyszűke miatt), hogy "Cluj-N". A román újságok arról cikkeztek, hogy mi lenne, ha egy másik nagyváros (!) bélyegzőjére csak annyit írnának, hogy "New-Y"!...

Írjuk ki tehát türelmesen a helységek össze nem téveszthető neveit: Gyergyószentmiklós, Homoródalmás, Vámosgálfalva, Csíkszentdomokos, Érmihályfalva, Biharszentjános, Szilágyfőkeresztúr, Aranyosgerend, Barcaújfalu, és így tovább. És ez nemcsak türelemünket mutatja, hanem nyelvünk iránti tiszteletünket is.

Köszönöm, hogy meghallgattak.

2008. április 8., kedd

2008. április 6., vasárnap

Az emberi önzés megnyilvánulásai

Valakiknek lehet használ, álljon itt a délutáni prédikáció bővített vázlata.

Az emberi önzés megnyilvánulásai
Préd 4:1-12


■ Ez a bűnös világ az önzés világa. Egyre individualistább és magánakvaló az emberiség.
■ Fil 2:21 - 21 „Mert mindenki a maga hasznát keresi, nem a Krisztus Jézusét.”
A gyülekezetben azonban másképp kell álljanak a dolgok, mint a világban!
■ Ef 4:16 – „A kiből az egész test, szép renddel egyberakatván és egybeszerkesztetvén az Ő segedelmének minden kapcsaival, minden egyes tagnak mértéke szerint való munkássággal teljesíti a testnek nevekedését a maga fölépítésére szeretetben.”

I. Elnyomás
■ a nyomorgattás „a nap alatt” történik...
■ Vagyis, nemcsak a börtön, a katonaság, a törvényszék nyomorgathat, hanem a mindennapi életben fennáll, mint az emberi önzés megnyilvánulása.
■ Nincs vigasztaló – ami a lélek vagy test enyhítője lenne...
■ Zsolt 142:4 (5) – „Tekints jobbra és lásd meg, hogy senki sincsen, a ki ismerne; nincsen számomra menedék; senki sem tudakozódik felőlem.”
■ Zsolt 69:19 (20) – „Te tudod az én gyalázatomat, szégyenemet és pirulásomat; jól ismered minden szorongatómat.”
■ 2Tim 4:16-17 – „16 Első védekezésem alkalmával senki sem volt mellettem, sőt mindnyájan elhagytak; ne számíttassék be nékik. 17 De az Úr mellettem állott, és megerősített engem; hogy teljesen bevégezzem az igehirdetést, és hallják meg azt az összes pogányok: és megszabadultam az oroszlán szájából.”
■ Felborult az értékrendszer... Menyit ér? – Egy simogatás, egy kézfogás, egy együttérzés...
■ De ennél is rettenetesebb az ördög nyomorgatása. Olyan ez, mintegy álom, mert a nyomorgó nem is tudja, miért nyomorog és ki nyomorgatja!
■ 2Tim 2:25-26 – „24 Az Úr szolgájának pedig nem kell torzsalkodni, hanem legyen mindenkihez nyájas, tanításra alkalmas, türelmes. 25 A ki szelíden fenyíti az ellenszegülőket; ha talán adna nékik az Isten megtérést az igazság megismerésére, 26 És felocsúdnának az ördög tőréből, foglyokká tétetvén az Úr szolgája által az Isten akaratára.”
■ Róm 7:24 – „24 Ó, én nyomorult ember! Kicsoda szabadít meg engem e halálnak testéből?”
■ Zsolt 50:15 – „15 És hívj segítségül engem a nyomorúság idején, én megszabadítlak téged és te dicsőítesz engem.”

II. Irigység
■ Vannak, akiknek istenük a pénz, és sohasem elégednek meg... Munka-mániások. Egyre csak dolgoznak, és jól megy nekik. Jó ez? Ugyanis, nagyon sok irigység kíséri a gyarapodást!
■ 1Tim 6:6-10 – „6 De valóban nagy nyereség az Istenfélelem, megelégedéssel: 7 Mert semmit sem hoztunk a világra, világos, hogy ki sem vihetünk semmit; 8 De ha van élelmünk és ruházatunk, elégedjünk meg vele. 9 A kik pedig meg akarnak gazdagodni, kísértetbe meg tőrbe és sok esztelen és káros kívánságba esnek, melyek az embereket veszedelembe és romlásba merítik. 10 Mert minden rossznak gyökere a pénz szerelme: mely után sóvárogván némelyek eltévelyedtek a hittől, és magokat általszegezték sok fájdalommal.”
■ A vagyon irigységet szül...
■ Mint Kainnál: 1Móz 4:6-8 – „6 És monda az Úr Kainnak: Miért gerjedtél haragra? És miért csüggesztéd le fejedet? 7 Hiszen, ha jól cselekszel, emelt fővel járhatsz; ha pedig nem jól cselekszel, a bűn az ajtó előtt leselkedik, és reád van vágyódása; de te uralkodjál rajta. 8 És szól s beszél vala Kain Åbellel, az ő atyjafiával. És lőn, mikor a mezőn valának, támada Kain Ábelre az ő atyjafiára, és megölé őt.
■ 1Jn 3:11-12 – „11 Mert ez az üzenet, a melyet kezdettôl fogva hallottatok, hogy szeressük egymást: 12 Nem úgy, mint Kain, a ki a gonosztól volt, és meggyilkolta az ő testvérét. És miért gyilkolta meg azt? Mivel az ő cselekedetei gonoszok voltak, a testvéreié pedig igazak.”
■ Mint Dánielnél: Dán 6:4-5 – „4 Akkor az igazgatók és tiszttartók igyekvének okot találni Dániel ellen a birodalom dolgai miatt; de semmi okot vagy vétket nem találhatának; mert hűséges volt, és semmi fogyatkozás, sem vétek nem találtaték benne. 5 Akkor mondák azok a férfiak: Nem találunk ebben a Dánielben semmi okot, hacsak nem találhatunk ellene valamit az ô Istenének törvényében!”
■ Jézusra is irigykedtek, pedig vagyona se volt: Mk 15:10 – „10 Mert (Pilátus) tudta, hogy irigységből adták őt kézbe a főpapok.”
■ A szőlművesek példázatában beszélt Jézus az irigységről, amit „gonosz szemnek” nevezett: Mt 20:13-25 – „13 Ő pedig felelvén, monda azok közül egynek: Barátom, nem cselekszem igazságtalanul veled; avagy nem tíz pénzben szerződtél-e meg velem? 14 Vedd, a mi a tiéd, és menj el. Én pedig ennek az utolsónak is annyit akarok adni, mint néked. 15 Avagy nem szabad-e nékem a magaméval azt tennem, a mit akarok? Avagy a te szemed azért gonosz, mert én jó vagyok?”
■ Ugyanígy van említve Saul irigysége Dávidra: 1Sám 18:7-9 – „7 És énekelni kezdtek az asszonyok, kik vigadoztak és mondának: Megverte Saul az ô ezerét és Dávid is az ô tízezerét. 8 Saul pedig igen megharagudott, és gonosznak tetszék az ő szemei előtt ez a beszéd, és monda: Dávidnak tízezret tulajdonítanak és nékem tulajdonítják az ezret, így hát már csak a királyság hiányzik néki. 9 Saul azért attól a naptól kezdve rossz szemmel nézett Dávidra, sőt azután is.”

III. Munka-mánia és lustaság
■ A lustaság épp az ellentéte a munka-mániának, de mindkettő az önzés megnyilvánulása. Péld 22:13 – „13 A rest azt mondja: oroszlán van ottkinn, az utcák közepén megölettetném.”
■ Péld 6:6-11 – „6 Eredj a hangyához, te rest, nézd meg az ő útjait, és légy bölcs! 7 A kinek nincs vezére, igazgatója, vagy ura, 8 Nyárban szerzi meg az ő kenyerét, aratáskor gyűjti eledelét. 9 Ó, te rest, meddig fekszel? Mikor kelsz fel a te álmodból? 10 „Még egy kis álom, még egy kis szunnyadás, még egy kis kéz-összefonás, hogy pihenjek...” (Nem emlékeztet ez gondolataidra, úgy reggel 6 óra körül, amikor fel kellene kelned?...) 11 Így jön el, mint az útonjáró, a te szegénységed, és a te szűkölködésed, mint a pajzsos férfiú!”
■ Péld 24:30-33 – „30 A rest embernek mezejénél elmentem, és az esztelennek szőlője mellett. 31 És íme, mindenütt felverte a tövis, és színét elfedte a gyom; és kőgyepüje elromlott. 32 Melyet én látva gondolkodtam, és nézvén, ezt a tanulságot vettem abból: 33 Egy kis álom, egy kis szunnyadás, egy kis kézösszetevés az alvásra, 34 És így jön el, mint az útonjáró, a te szegénységed, és a te szükséged, mint a pajzsos férfiú.”
■ A gyülekezetben is van „kézösszefonás”, vagyis közömbösség. Nagyon elterjedt betegség...
■ A közömbösség az Úr munkájának egyik legnagyobb akadályozója.

IV. Az egyedüllét és ellenpéldája
■ A magány átkáról értekezik Salamon, majd áttér a társas élet előnyeire. Egymásra utaltak vagyunk. A társ segítséget jelent – 10. v., közösséget jelent – 11. v., és védelmet jelent – 12. v.
■ 1Móz 2:18 – „Nem jó az embernek egyedül...” (Persze, mondhatná valaki ennek ellenpárját is: „Jó a férfiúnak asszonyt nem illetni…” - 1Kor 7:1...)
■ Zsolt 68:7 – „Csak az engedetlenek lakoznak sivatag helyen...”
■ A gyülekezet olyan, mint egy test: kéz, láb, szem, fül... Mindegyikre szükség van.
■ Lottie Moon, George Frederick Händel, Ludwig von Beethoven, Corrie ten Boom és Pál apostol egyedül éltek. Manapság vannak, akik egyedül élnek, mert így döntöttek: elhalasztották a házasságot a tanulmányaik vagy karrierjük miatt. Mások azért élnek egyedül, mert félnek a házasságtól. Mások a körülmények miatt élnek egyedül: még nem találták meg az igazit. Újra mások azért élnek egyedül, mert már egyedül maradtak: a férjük, feleségük vagy gyermekük útlevelet kapott az örök hazába... vagy talán csak külföldre...
■ Nincs abban semmi rossz, ha valaki azt választja, hogy nem köt házasságot, és egyedül marad. Ugyanis azok, akik megházasodnak éppúgy boldogtalanok lehetnek, mint azok, akik nem mennek férjhez, vagy nem nősülnek meg. Végigmenni a templom középső folyosóján valakivel a karodon, még nem garantálja a boldogságot. A boldogság forrása nem az, hogy Isten megváltoztatja a körülményeidet, hanem az, hogy megváltoztat téged!
■ Egy boldogtalan egyedüli személyből a házasság után is csak egy boldogtalan házas személy lehet. Egy keserű, haragos, egyedüli személyből csak keserű, haragos házasfél lehet. Sőt, az, amit a házasság után kapsz néha rosszabb, mint ami a házasság előtt volt!
■ Az „Igen” nem garantálja a magány megszűntét sem... Megoszthatsz egy házat, asztalt, vagy akár ágyat valakivel, és mégis magányos lehetsz!
■ Isten kétféle kapcsolatot rendelt az egyedüllét és magány megszüntetésére: a házastárssal való kapcsolatot (vagy barátságot) és az Istennel való kapcsolatot. A házastárs (barát) megszünteti az egyedüllétet, Isten megszünteti a magányt.
■ Mi a magányosság ellenszere? A válasz egyszerű: a társaság. Pál nem embereket, hanem barátokat kér, utolsó levelében: Lukácsot, János-Márkot és főképp Timótheust. A jóbarát az, akinek elmondhatod a mi szíved legmélyén van, és ő mégis barátod marad. Ne azt kérd, hogy legyenek jó barátaid, hanem azt, hogy legyél valakiknek jó barátja!