Példázat a megbocsátásról - Mt 18:21-35

 

Példázat a megbocsátásról

Mt 18,21-35

 

n  Nem az önmagunk megbocsátásáról van szó, a saját magunk részéről, és nem is az Isten bocsánatáról, amit mi kapunk Tőle, hanem a felebarátunk/ellenségünk megbocsátásáról, azért, amit ellenünk elkövetett.

v  Péter kérdésével kezdődik: Hányszor?...

v  Válasz: számtalanszor.

v  Mert nem bocsánat az a megbocsátás, amit számolgatnak: háromszor, négyszer, ötször… 7x

v  A „hétszer” gyakori volt: - 7x hintették a vért a Frigyláda felé (3Móz 4:6. 8:11), 7x hintették meg a leprást (3Móz 14:7), 7x járták körül Jerikó kőfalát (Józs 6:4), 7x kellett Naámát megfürödjön a Jordánban (2Kir 5:14).

v  A megbocsátás kötelező, nem pedig opcionális. A közösség megszűnik, ha nincs megbocsátás. Isten irgalmasságot követel – Hós 6:6.

n  Dráma, három felvonásban. Nem Hegel, hanem Jézus alkalmazta először a Tézis, Antitézis, és Szintézis rendszert.

 

I. Az irgalmas elszámoltatás – 23-27

n  10.000 táletum – 60.000.000 drachma/dénár. 1 tálentum=6000 drachma/dénár. Mürias = 10.000.

n  parancs: adják el őt, feleségét, gyermekeit és fizessenek.

n  a kemény bánásmódot a rendkívüli nagy adósság magyarázza. Ez elfogadható gyakorlat volt.

n  Térdere esett. Haladékot kért. Megígérte, hogy fizet…

n  A király könyörületre, szánalomra indult. Megszánta. Megtörtént a valószínűtlen: elengedte az adósságát.

n  Galilea+Pérea – 200 tálentum adót fizetett Rómának (Josefus). Nagy Heródes évi jövedelme 900 tálentum volt. 1 rabszolga ára = 500-2000 dénár.

n  A számadáskor szomorú dolgok derülhetnek ki. Ez reménytelen eladósodás, teljes csőd. Lehet másképp nevezni, de a valóság nagyon szomorú.

n  „Szorgalmasabb templombajárással… komolyabb bibliaolvasással… több imádsággal… jószándékokkal, önsanyargatással… Az igazság ez: nem tudsz fizetni.

v  1Kir 10:14 – 666 tálantum Salamon jövedelme.

v  2Kir 18:14 – 300 tálentum Ezékiás adója Szennakheribnek.

 

II. Az irgalmatlan elszámoltatás – 28-30

n  Az ő adósságának hatszázezred részével tartozott: 100 dénár

n  Pedig ez is hosszútűrést kér, nem kegyelmet. Ugyanúgy, térdere esett.

v  Bezzeg, neki megkegyelmeztek, akikor könyörgött… Mert Isten kegyelmes Isten.

v  Manasse: 2Krón 33:1-13.

v  A tékozló fiút az Atya visszafogadta.

v  Isten gyönyörködik az irgalmasságban. Dávid – Méfibóset.

n  De ő keményen bánt vele. Nyakának esett. Követelőzött. Pedig, megígérte, hogy fizet.

v  A nyavalyás szolgatárs!... Na megállj! Adok én neked!

v  adós, fizess! Jogilag igaza van.

v  De, amilyen az adjon Isten, olyan kell legyen a fogadj Isten!

v  De tartozik! Udvariassággal,  emberiességgel, figyelemmel, tisztelettel…

n  De az NEM AKART irgalmas lenni.

n  Zsolt 32:1-5. Ézs 12:1-6. Hétszer is?... A hála kötelez.

n  Elfeledte, hogy vele hogy bántak.

n  Érzéketlen szívtelen, önző, kegyetlen  maradt.

 

III. A megbotránkozott elszámoltatás

n  A közbenjáró szolgák botránkoztak meg először. Elmondták uruknak.

v  Azonnal követelte, hogy hozzák elébe.

n  Szembesítette irgalmatlanságával. Ez a leghosszabb beszéd.

n  Gonosznak nevezte. Azért kapott bocsánatot, mert kérte. De tőle is kérték, és ő nem adott.

v  Isten szuverén. Isten országát mélyen érdekli, hogy kemény-e a szíved, vagy megtört.

n  A keményszívűség kizár Isten országából.

v  Hasonlóképpen „ti” is… „mennyei Atyátok” is…

n  Egy új világrend lép életbe.

v  Itt nem az utolsó ítéletről, meg a purgatóriumról van szó…

v  Azért kell megbocsátani, mert neked is megbocsátottak. „Miképpen mi is…”

v  Szeresd felebarátodat! – Mk 12:34-40.

n  Ellentmondásba került önmagával.

n  Nem hagyhatsz minden úgy, ahogy van, azt gondolva, hogy minden rendben van.

n  Isten ítélni fog. Ez biztos. – A népirtások, elnyomások, kizsákmányolások – elveszik büntetésüket.

v  Ef 4:32 – Elengedvén egymásnak, miképpen Krisztus is…

n  Számítanak a személyes kapcsolatok. Sorsdöntőek, hogy milyen viszonyban vagy.

n  „Atyám, bocsáss meg nékik…”

 

Befejezés:

n  A megbocsátásnak akadályai lehetnek: a számolgatás (7x?, 70x7?), a részrehajlás, a képmutatás, a képzelődés, a felületesség, komolytalanság, a negativizmus, a bosszúállás. Bocsáss meg!



Isten hozzánk küldött ajándéka - Ézs 9:1-7

Bibliaórát bezáró, karácsonyi igehirdetés.
Isten hozzánk küldött ajándéka - Ézs 9:1-7

Szegénnyé lett, hogy meggazdagodjunk - 2Kor 8:1-9

 

Az Úr Jézus gazdagsága, szegénysége, és a mi meggazdagodásunk

2Kor 8:1-9

 

■      Pál apostol itt az adakozásról beszél. Az adakozásban 10% volt a norma.

v Pál tudatosan adakozásra serkenti a korinthusiakat. Úgy tárgyalja ezt, mint akinek semmilyen érdeke nem fűződött hozzá: nem önmagáért jár közben, hanem a Júdeaiakért.

v Az ÚSz-ben nem az összeg volt a fontos, hanem az indíték: az, hogy miért és milyen érzülettel történik az adakozás.

v Pál nem azt mondja, hogy adjanak, mert nekik van miből… Jól megy soruk… Példaként állítja a macedóniakat, akik erejükön, lehetőségeiken felül adakoztak, Üldözéseik között nem magukra gondoltak.

v A kegyelem indította őket az adakozásra. Ők kérték, hogy adakozhassanak.  

■      Hittestvéreikről volt szó. A szolgálatnak tettekben kell megnyilvánulnia. A szolgálat: kegyelem.

■      Jézus mondta: „Nagyobb boldogság adni, mint kapni” – ApCsel 20:35.

■      Adakozásuk felülmúlta Pál várakozását is. Mi volt ennek a titka?

v Az, hogy előbb önmagukat adták az Úrnak. Aki magát az Úrnak adta, annak nem nehéz adni.

v Az Úré s föld, és ami betölti (Zsolt 50:12). A végtelenségig adakozhatsz, mert Istent nem tudod „elkölteni”. Isten kiapadhatatlan. 

■      A jó példa követőket szül. A korinthusiak követték a macedóniaiak példáját. Mindenekelőtt a testvéreink felé van felelősségünk, és utána a felebarátaink felé.

v „Akinek pedig van miből élnie e világon, és elnézi, hogy az ő atyjafia szükségben van, és elzárja attól az ő szívét, miképpen marad meg abban az Isten szeretete?” – 1Jn 3:17.

■      A macedóniakon kívül Pál apostol az Úr Jézus példáját említi: gazdag volt, de szegénnyé lett, hogy szegénysége által meggazdagodhassunk.

v Ez az igevers csodálatos tömörséggel foglalja össze a karácsony lényegét.

 

I. Az Úr Jézus gazdagsága

■      Sok bőkezű ember létezett, de senki nem adott annyit, mint „a mi Urunk, Jézus Krisztus”.

■      Ő valóban gazdag volt.

■      Mennyire volt gazdag?

v Övé a földkerekség, és ami betölti (Zsolt 50:12).

v Övé a menny. Ott számtalan angyal szolgál Neki, akik azt teszik, amit rájuk bíz (Zsolt 103:20).

v Bölcsessége felmérhetetlen (Kol 2:3).

■      Mindenható volt.

v Hatalma szavával hordozza a mindenséget (Zsid 1:3).

v Rászólt a tomboló viharra, és az engedelmeskedett.

 

II. Az Úr Jézus szegénysége

■      Szegénnyé lett.

v Mennyire szegény? Bepólyálták és jászolba fektették. Ekkor semmi sem látszott gazdagságából és hatalmából!

■      Izráel leglenézettebb vidékén nőtt fel, Názáretben.

v „Származhat-e valami jó Názáretből?” – Jn 1:46

v Nem volt hely, hová fejét lehajtsa (Mt 8:20)

v Nem volt pénze a templomadóra (Mt 17:24-27)

v Csónakot és szamarat – kölcsönkért. – Lk 5:3. Mt 21:2-3.

v Egész vagyona egy ruhadarab volt, amire halálakor sorsot vetettek. Ezt a ruhát is bizonyára ajándékba kapta (Jn 19:23-24. Lk 8:2-3).

v A sír is másé volt, amelybe fektették: „És magához vévén József a testet, begöngyölé azt tiszta gyolcsba, és elhelyezé azt a maga új sírjába, amelyet a sziklába vágatott;” – Mt 27:59-60

v Mikor a barátokra szüksége lett volna, azok is cserbenhagyták – Mk 14:50.

v Az egyetlen, ami megmaradt neki, (és ez megmarad minden embernek): Isten. De Jézus valódi és rettenetes szegénysége végül abban mutatkozott meg, hogy az Isten is elhagyta őt!

 

III. Az Úr szegénysége általi meggazdagodásunk

■      Mi hihetetlenül szegények voltunk a bűneink miatt.

v Most pedig „megáldott minket mennyei világának minden lelki áldásával” – Ef 1:3

v Lettünk örökösei Istennek és örökös társai Krisztusnak – Róm 8:17

v Hajlékunk lehet az atyai házban – Jn 14:1-3

■      Mindez: „érettetek” történt. Értünk!

v Jézus születése, halála, karácsony, nagypéntek, húsvét, mennybemenetel, pünkösd - minden, érettünk történt! Karácsony is érettünk van!

■      Nem azért, ahogyan sokan ünneplik ezt:

v Sokakban már a karácsony előtt felszültséget szül a „teljesítménykényszer”. Úgyhogy, alig várják, hogy eljöjjön a karácsony, hogy a templomban megpihenjenek egy kicsit.

v Mennyi mindent el kell végezni!

Ø - Vásárolni kell, ki kell találni valamit, hogy kinek mit;

Ø - értelmetlenül, erőnk felett költekezni kell;

Ø - be kell csomagolni, fel kell adni, el kell vinni, s mindezt határidőre, dec. 24-e előtt;

Ø - közben takarítani kell;

Ø - szükségtelenül sokat sütni, főzni;

Ø - és ráadásul örülni kell, annak is, amiben semmi örömet nem lelsz egyébként;

Ø - és viselkedni kell a kiállhatatlan rokonok előtt is jó képet kell vágni. Évente egyszer találkozunk…  az ember nem járathatja le magát, nem vallhatok szégyent...

■      Jézus Krisztus szegénysége meggazdagított. Ezt ünnepeljük!

 

Befejezés

■      Az Ő gazdagságnak fényében már egyáltalán nem nehéz az adakozás!

■      A földi dolgokkal is úgy van, mint a mannával: 2Móz 16 – amit megtartottak másnapra, megférgesedett!



Az áldás feltételei - 5Móz 11:26-28

Az áldás feltételei

5Móz 11:26-28

 

n  Vannak feltétel nélküli áldások, amelyeket Istentől kapunk.

n  És vannak áldások, amelyek feltételjez vannak kötve.

v  A feltételeket az egyetlen, önmagát bizonyító Isten szabja, Az, Aki szabadító, gondviselő, földet, megélhetést, törvényt adó, féltőn szerető, kiválasztó Isten.

 

I. A feltételhez kötött áldások

n  Az Ábrahámnak adott áldás-ígéretek

n  A Sinai-helynél kötött szövetség

n  Józsué 5 – “elhullottak a pusztában”. Csak gyermekeik kapták meg.

n  Saul király engedetlensége – Dávid engedelmessége

 

 

II. Az áldás feltétele az Isten iránti engedelmesség

n  Az engedelmesség a szövetség része.

v  Illés – 1Kir 17:1-6. Beérseba-Hóreb kb. 400 km.

v  Ábrahám – 1Móz 22 – Izsák feláldozása

n  Az engedelmesség áldást jelent még a pogányoknak is

v  A sareptai özvegy

v  Naámán

n  5Móz 28:1-10. 15-22.

 

III. Az engedetlenség áldást, az engedetlenség átkot hoz maga után

n  Engedetlenség az, amikor az ember saját maga alkotta törvényeket követ

v  amikor az ember próbálja meghatározni, hogy mi a jó és mi a rossz

v  Lásd: Éden

n  5Móz 28. rész.