A vetés és aratás törvénye - Gal 6:7-8

A vetés és aratás törvénye

Gal 6:7-8

„Ne tévelyegjetek, Isten nem csúfoltatik meg; mert a mit vet az ember, az aratandja is.  Mert aki vet az ő testének, a testből arat veszedelmet; aki pedig vet a léleknek, a lélekből arat örök életet.”

n Ez az ige az igehirdetők iránti bánásmódra vonatkozik, a tagok részéről, vagyis a lelkipásztorok anyagi támogatásáról. A 6. és 7. igevers között ilyen kapcsolat van: „Aki az Igéből taníttatik, közölje minden javát tanítójával. Ne tévelyegjetek; Isten nem csúfoltatik meg: mert amit vet az ember, azt fogja aratni is.”

n Vannak, akik bőkezűen hozzájárultak az igehirdetők fenntartásához, és ez, mint a jó magvetés, bőséges aratást fog hozni. Akik szűkösen adtak, azok keveset is keveset nyertek vissza.

v  A lelkimunkások értékeléséről az Igének határozott üzenete van. Az elmarasztaló megjegyzések sok keserűséget okozhatnak, a családjáról, a fizetéséről, szolgálatáról, összehasonlítgatások másokkal, - és a kritizálások idején való hallgatás…

n A kijelentés viszont szélesebb jelentéssel bír, és egy általános alapelvet rögzít: „Amit vet az ember, azt fogja aratni is”. A jelenlegi életünktől örökkévaló sorsunk függ. Lelki befektetéseink következménye az utolsó aratáskor, az ítéletkor nyilvánul majd meg.

n Szó van arról, hogy (1) Istennel nem lehet csúfolkodni: „Ne tévelyegjetek; Isten nem csúfoltatik meg”; (2) a vetés meghatározza az aratást: „Amit vet az ember, azt aratja is”; (3) a rossz vetés rossz aratást von maga után: „Aki vet a testnek, a testből arat veszedelmet”; (4) a jó vetés jó aratást eredményez: „Aki vet a Léleknek, a Lélekből arat örök életet.

I. Istennel nem lehet csúfolkodni: „Ne tévelyegjetek; Isten nem csúfoltatik meg”

n Istennel való csúfolkodás az, amikor valaki úgy gondolja, hogy nem lesz ítélet, élhet, ahogy akar.

v  Hogy nem számít, milyen tisztességes vagy aljas jellemmel bír valaki, úgyis mindenki egy helyre jut… Istennel való csúfolkodás az, amikor valaki semmibe veszi az örökéletről szóló örömhírt.

n Az is csúfolkodás az Istennel, ha valaki úgy véli, hogy egy üres hitvallás, megtérés nélkül, elégséges az üdvösségre.

v  Ha valaki azt képzeli a formális imádság és emberileg elfogadható életvitel kielégíti Isten igényeit. Pedig Isten szentsége nem a bukott ember mércéit alkalmazza. Isten nem egy kicsit akar belőled, hanem a lelkedet, testedet, elmédet, erődet, egész életedet! A gazdag ifjú vallásossága nem elegendő Isten kielégítésére.

n Azok is csúfolkodnak Istennel, akik eljárnak az imaházba, rendszeresen adakoznak, és azt hiszik, ennyi minden, amit Isten kér tőlük.

v  A képmutató vallásosság csak súlyosbítja a bűnt. Isten nem fogadja el a szív-nélküli áldozatot, az üres szövegedet, énekben vagy imádságban. Isten nem elégszik meg külső vallási formaságokkal és szertartásokkal.

n Ha úgy gondolja valaki, hogy a halála óráján elégséges lesz Istenhez fordulni, az Istennel való csúfolkodást jelent. Istennel nem szabad játszani. Ő nem csúfoltatik meg.

II. A vetés meghatározza az aratást: „Amit vet az ember, azt aratja is.”

n Ezt igazolja a természet is: amit az ember elvet, bizonyosan azt fogja aratni egy napon. Hiába vár búzatermést valaki, ha konkolyt vetett a földjébe.

v  a földműves felszántja a földet;

v  elveti a magot;

v  gyomlálja, gondozza a vetést;

v  learatja, miután beérett, kévékbe rakja, keresztekbe;

v  kicsépeli a magot;

v  lisztté őrli a magot…

n De a lusta ember hiába várja az aratást: ha aludt, amikor dolgoznia kellett volna. Ki mint vet, úgy arat.

v  A bűnben élő embernek még a szervezete is megbetegszik. A szerencsejátékos anyagilag tönkremegy. A részeges májára előbb-utóbb hatni fog a méreg, amit fogyaszt.

v  A gonosz és irigykedő embert megöli a saját rosszindulata. Fél egyedül maradni mert bántja a lelkiismerete.

n Isten megítéli a cselekedeteket, a szavakat, még a gondolatokat is!

v  Az aratás többek között az utolsó ítélet jelképe: „¹⁴ És láttam, és íme, volt egy fehér felhő; és a felhőn ült valaki, hasonló az embernek Fiához, a fején arany korona, és a kezében éles sarló. ¹⁵ És más angyal jött ki a templomból, nagy szóval kiáltva annak, aki a felhőn ült: Indítsd a sarlódat és arass; mert a földnek aratni valója megszáradt. ¹⁶ Bocsátotta azért, aki a felhőn ült az ő sarlóját a földre; és learattatott a föld.” (Jel 14:14-16)

v  „¹² Akinek szóró lapát van az ő kezében, és megtisztítja az ő szérűjét; és az ő gabonáját csűrbe takarítja, a polyvát pedig megégeti olthatatlan tűzzel.” (Mt 3:12)

n A folytamat lehet, hogy kegyetlennek tűnik, de a végcélja a bő termés, 30-60-100 annyi, annak megtisztítása, a tiszta gabona.

III. A rossz vetés rossz aratást von maga után: „Aki vet a testnek, a testből arat veszedelmet”

n Először is, számít a vetőmag. Amíg nem történt újjászületés, csak vad, testi magot tudsz vetni ebben az életben.

v  Krisztus „az ő gabonáját csűrbe takarítja; a polyvát pedig megégeti olthatatlan tűzzel”

n Számít annak a magnak a gondozása: növekedtél-e? Gyümölcsözöl-e?

v  „A test” alatt romlott emberi természetünket kell érteni, amelynek bűnei az 5:19-ben van felsorolva. „A test cselekedetei pedig nyilvánvalók, melyek ezek: házasságtörés, paráznaság, tisztátalanság, bujálkodás, bálványimádás, varázslás, ellenségeskedések, versengések, gyűlölködések, harag, patvarkodások, visszavonások, pártütések, irigységek, gyilkosságok, részegségek, dobzódások és ezekhez hasonlók: melyekről előre mondom néktek, amiképpen ezelőtt is mondottam, hogy akik ilyeneket cselekesznek, Isten országának örökösei nem lesznek.”

n Ezeket a bűnüket négy kategóriába sorolhatjuk:

v  (1) Az érzékiség bűnei: házasságtörés, paráznaság, tisztátalanság és bujálkodás.

v  (2) A bálványimádás bűnei: a bálványimádás és varázslás. Ez a második parancsnak a megrontását jelenti: „Ne csinálj magadnak faragott képet, és semmi hasonlót azokhoz, amelyek alant a földön, vagy amelyek a vizekben, a föld alatt vannak. Ne imádd, és ne tiszteld azokat; mert én, az Úr a te Istened, féltőn szerető Isten vagyok, aki megbüntetem az atyák vétkét a fiakban, harmad és negyed iziglen, akik engem gyűlölnek. De irgalmasságot cselekszem ezeriziglen azokkal, akik engem szeretnek, és az én parancsolataimat megtartják.”  Ebbe beletartozik az imádatban való meghajlás is egy oltár vagy feszület előtt, vagy szentképek és ereklyék előtt… De bálványunk lehet saját magunk, vagy szeretteink bálványozása is, a halottkultusz, spiritualizmus, és horoszkóp – ezek nem fogják „örökölni Isten országát”.

v  (3) Az indulatosság bűnei: „ellenségeskedések, versengések, gyűlölködések, harag, patvarkodások, visszavonások, pártütések, irigységek, gyilkosságok”, mindaz, ami nincs összhangban a krisztusi szeretettel. A veszekedő lelkület, a gyűlölet és irigység, a rágalmazás, mások befeketítése – vetés a testnek.

v  (4) A mértéktelenség bűnei: „részegségek, dobzódások és ezekhez hasonlók”. Aki így vet, „a testből arat veszedelmet”, romlottságot és halált!

n Egy napon Isten így szól: arasd! arasd! És aratnod kell, amit vetettél! „Amit vet az ember, azt aratja is.”

IV. A jó vetés jó aratást eredményez: „Aki vet a Léleknek, a Lélekből arat örök életet.

n Elképzelem, hogy valaki azt kérdezi: mi ez? Cselekedetek általi üdvösséget hirdetnek itt? Nemde arról beszél az evangélium, hogy az üdvösség teljesen kegyelemből van, a Jézusban való hit által?

v  De igen. Azonban mégis igaz, hogy a jó vetés jó aratást hoz. „aki vet a Léleknek, a lélekből arat örök életet.”

n A testnek való vetés a régi bukott természet szerinti élet.

n A léleknek való vetés a megtért és megigazult, újjászületett ember élete.

v  „Léleknek vetni” azt jelenti, hogy más erők működnek benned. Aki a Léleknek vet, az Isten Lelke által van vezetve és irányítva, a megszentelődés útján.

n A Lélek ingyen adatik mindazoknak, akik keresik az Ő segítségét: „mennyivel inkább ád a ti mennyei Atyátok Szentlelket azoknak, akik tőle kérik!”

n A Léleknek való vetés más módon történik. Gal 5:22 bemutatja a Lélek gyümölcsét: „szeretet, öröm, békesség, türelem, szelídség, jóság, hűség, szelídség, mértékletesség”.

n „Aki vet a Léleknek, a Lélekből arat örök életet.” – „Aki hisz a Fiúban, örök élete van.”