Isbóset meggyilkolásának tanulságai - 2Sám 4:1-12

Isbóset meggyilkolásának tanulságai

2Sám 4:1-12

<  Abner halála letaglózta Isbósetet és szolgáit.

v Vaj ez csak a kezdet? Dávid emberei folytatják? A kibékülés terve elfolyt Abner vérével!... Mit kell tenni most?

<  Rékáb és Baaná úgy vélték, ők tudják, mit kell tenni.

<  A bevezető szavakból kiderül, hogy Isbóset pszichikailag és lelkileg képtelen az ellenállás folytatására, nincs bátorsága többé, egyetlen élő testvére, Méfibóset pedig fizikailag képtelen bármilyen ellenállásra.

v Saul házának végelgyengülése ez: „elvesztette bátorságát, és az egész Izráel megrendült” (1. v.).

I. Iróniával elmondott történet (1-7. v.)

<  Rékáb és Baaná gondolták, megragadják az alkalmat...

v Saul és Isbóset táborához tartoztak: „²Volt Saul fiának volt két embere, portyázó csapatok vezérei, egyiknek a neve Baaná volt, a másiké Rékáb. A beéróti Rimmón fiai voltak, Benjámin fiai közül. Mert Beérót is Benjáminhoz tartozik. ³A beérótiak Gittaimba menekültek, és jövevényekké lettek ott mind a mai napig.” (2-3. v.)

v De a két gyilkos bemutatását a tehetetlen Isbóset és még tehetetlenebb Méfibóset közé helyezi! Bármit is tesz tehát Rékáb és Baaná, az az nem lesz valami hősies cselekedet, hiszen mindannyian tehetetlenek! Micsoda hőstett, ha egy középiskolás megver egy ötödikest?...

<  A következő igeversekből is kitűnik a szarkazmus, az irónia, amivel a szent író elmondja a történetet:

v „⁵Elmentek tehát a beéróti Rimmón fiai, Rékáb és Baaná, és bementek Ísbóset házába, amikor a nap forrón tűzött, és ő fekhelyén déli álmát aludta. ⁶Beosontak a ház belsejébe, mintha búzát vittek volna, és hasba döfték őt. Azután elmenekült Rékáb és testvére, Baaná. ⁷Mikor azért ezek a házba bementek, és ő hálószobájában az ágyán feküdt, szúrásokkal megölték őt, és levágták a fejét. Azután fejét felvették, és egész éjjel mentek az Arabán át vezető úton.” (5-7. v.)

v Nem kétféle leírása ez az eseménynek, hanem ismétlés: három tény van ismételve: Rékáb és Baaná beosontak, Isbóset ágyán aludt, és hasba szórták. A tények újabb elemek hozzáadásával vannak megismételve: nevezetesen, hogy levágták a fejét. Az, hogy aludt, szándékos ismétlés: Rékáb és Baaná olyan macsó vitézek, hogy meg tudnak ölni egy alvó embert! Keményfiúk.

<  Majd Dávid véleményezni fogja a tettüket. (9-11. v.)

v De a szent író már most tudtunkra adja véleményét: elmondja a történetet, miközben kigúnyolja Rékábot és Baanát.

<  Van, amikor az irónia (szarkazmus) nagyon éles:

v Ézs 41:6-7 – „Kiki társát segíti, és barátjának ezt mondja: Légy erős! És bátorítja a mester az ötvöst, és a kalapácscsal simító azt, a ki az ülőt veri; így szól a forrasztásról: jó az, és megerősíti szegekkel, hogy meg ne mozduljon.”

v Ézs 44:9-20 – „A kovács fejszét készít, és munkálkodik a szénnél, és alakítja azt pörölylyel, és munkálja azt erős karjával, és megéhezik és ereje nincsen, és vizet sem iszik és elfárad. Az ács mérőzsinórt von, és lefesti azt íróvesszővel, és meggyalulja azt, a czirkalommal alakítja, és csinálja azt férfiú formájára, ember ékességére, hogy házában lakjék. Czédrusfát vág magának, tölgy- és cserfát hoz, és válogat az erdő fáiban, fenyőt plántál, a melyet az eső fölnevel. Azokból az ember tüzet gerjeszt, vesz belőlök és melegszik, meggyújtja és kenyeret süt; sőt istent is csinál abból és imádja, bálványt készít és előtte leborul; Felét tűzben megégeti, felénél húst eszik: pecsenyét süt és megelégszik, és aztán melengeti magát és szól: Bezzeg melegem van, tűznél valék! Maradékából istent készít, bálványát; leborulva imádja azt és könyörög hozzá, és így szól: Szabadíts meg, mert te vagy istenem! Nem tudnak és nem értenek, mert bekenvék szemeik és nem látnak, és szívök nem eszmél. És nem veszi eszébe, nincs ismerete és értelme, hogy mondaná: Felét tűzben megégetém és kenyeret sütöttem annak szenénél, sütöttem húst és megettem; és maradékából útálatosságot csináljak-é, és leboruljak a fa-galy előtt? Ki hamuban gyönyörködik, megcsalt szíve vezette félre azt, hogy meg ne szabadítsa lelkét és ezt mondja: Hát nem hazugság van-é jobbkezemben?”

v Ézs 46:5-7 – „Kihez hasonlíttok engem, és kivel tesztek egyenlővé? És kivel vettek egybe, hogy hasonlók volnánk? Kitöltik az aranyat az erszényből, és ezüstöt mérnek a mértékkel, és ötvöst fogadnak, hogy abból istent csináljon; meghajolnak, leborulnak előtte. Vállukra veszik azt és hordozzák, majd állványára helyezik és veszteg áll, helyéről meg nem mozdul, ha kiáltasz is hozzá, nem felel, nyomorúságodból nem szabadít meg.”

v  

<  Máskor az irónia nem annyira csípős, de ott van:

v Dán 3-ban kilencszer van említve az arany állóképről, hogy azt „Nabukodonozor „felállította”... (1. 2. 3. 3. 5. 7. 12. 14. 18. v.)

<  Itt tehát arról van szó, hogy Rékáb és Baaná nem erősek hanem gyengék, nem bátrak hanem gyávák, nem férfiasak hanem mészárosok.

v Ne tévesszen meg minket a látszat! Igyekezzünk meglátni a lényeget!

II. Teológiával kimagyarázott gonoszság (8. v.)

<   Bibliával, teológiával kimagyarázható még a gonoszság is!

<  Rékáb és Baaná útja Mahanáimból Hebrónba legalább két napba beletelt (130 km).

v Megérkezésükkor bemutatják Isbóset fejét, és magunkat, mint Isten szolgáit...

v Dávid bizonyára ismerte kinek a feje az... A tények – egy dolog, annak értelmezése – más dolog.

v Isten bosszúja volt ez Saulon és leszármazottján? Rékáb és Baaná Istennek eszközei akik igazságot szolgáltattak és megerősítették Dávid pozícióját? Tartozik nekik Dávid miniszteri tisztségeket adni?

v Vér a kezükön, teológia az ajkukon. A gyilkosság mindig elfogadhatóbb, ha vallásos köntösbe öltöztetik.

<  Baana és Rékáb – ma is élnek gyülekezeteinkben: olyanok, akik bűneiknek és esztelenségüknek teológiai magyarázatot adnak. (Számukra a teológia nem istentiszteletre van, hanem önmaguk igazolására.)

v  Például: a szőrszálhasogató teologizáló... és a fegyelmezésben részesített bűnös: nem látják, más is olyan...

<  Vigyázzunk a teológiai magyarázatokra, nehogy saját céljainkra eszközként használjuk Istent!

III. Hálaadással elkerült bálványimádás (9. v.)

<  Dávid kísérve van, hogy bálványimádó módon gondolkozzon. Hasonlítsuk össze Rékáb és Baaná állításait a Dávidéval:

v „Íme, Ísbósetnek, Saul fiának, a te ellenségednek feje, aki üldözte a te lelkedet...” (8. v.)

v „Él az Úr, ki az én életemet megszabadította minden nyomorúságból!” (9. v.)

v Vagyis, Rékáb és Baaná nem kell aggódjanak Dávidért, mert Ő Isten gondviselésében van!

<  Rékáb és Baaná csak azért mondják el, hogy Dávid minden ellenségét Isten eltette az útból, mert úgy gondolják, ezért Dávid tartozik nekik egy kicsit... Megszabadították Dávidot!

v Dávid azonban felismeri az álszabadítókat és elismeri az igazi szabadítót!

<  Hálával megemlékezik a Szabadítójáról.

v “A Dávidé. Åldjad én lelkem az Urat, és egész bensőm az ő szent nevét. Áldjad én lelkem az Urat, és el ne feledkezzél semmi jótéteményéről. Aki megbocsátja minden bűnödet, meggyógyítja minden betegségedet. Aki megváltja életedet a koporsótól; kegyelemmel és irgalmassággal koronáz meg téged. Aki jóval tölti be a te ékességedet, és megújul a te ifjúságod, mint a sasé.” (Zsolt 103:2-5)

v Ellenben, Jeremiás idejében: „Még csak azt sem mondták: Hol van az Úr, a ki felhozott minket Égyiptom földéről, a ki vezérelt minket a pusztában, a kietlen és járatlan földön, a szomjúságnak és a halál árnyékának földén, a melyen nem vonult át ember, és a hol halandó nem lakott?” (Jer 2:6)

<  Mivel megemlékezik az Úrról, aki minden bajból megszabadította, most nem fogja gonosz embereknek tulajdonítani a kegyelmes Isten szabadítását!

v A hálaadás megerősít a hűségben! Lásd: A 86 éves Polikárp története Szmyrnában (Kr. u. 155).

IV. Szenteket bátorító igazságszolgáltatás (9-12. v.)

<  Dávid esküje vezeti be ítélethozó döntését (10-11. v.)

v Az amálekitára utal, aki hasonló jutalomban reménykedett, hozva Saul halálának hírét. „Elfogattam és megöltem Ciklágban, ilyen jutalmat adtam neki hírmondásáért.” (10. v.) Ekkor Rékábot és Baanát bizonyára kiverte a hideg veríték!

v „Mennyivel inkább az istentelen embereket, kik ágyában, a saját házában ölték meg az igaz embert?” (11. v.) – Dávid nem tudhatta ezt a részletet, csak a két gyilkostól! Még ezzel is eldicsekedtek, részletesen.

v Parancsolt, hogy megöljék, levágták kezüket és lábukat, és felakasszák a fára. (5Móz 21:22-23)

<  Dávidnak közhírre kellett tennie, hogy ellenezte Saul fiának megöletését. Mint ahogyan Abner halálakor is cselekedett.

v Minden kicsi igazságszolgáltatás előhírnöke annak a NAGY ítéletnek, amit majd Dávid Fia fog végrehajtani. (Ézs 9:6-7. 11:1-5. Zsolt 72). Eljön az idő, amikor a hebróni igazságszolgáltatás világméretű lesz.

<   

Befejezés:

<  Nincs olyan hatalom, ami meggátolná a királyságot (Abner – 2. rész).

<  Nincs olyan alattomosság, ami alááshatná a királyságot (Jóáb – 3. rész)

<  Nincs olyan igazságtalanság, ami megalapítaná a kirákyságot (Rékáb és Baaná – 4. rész).