Fekély, Meszesedés és Diabétesz Szabályzat

Fekély, Meszesedés és Diabétesz Szabályzat

1. A munkád mindennél fontosabb. Felejts el minden mást.

2. Orvoshoz menni és kivizsgálásokat végezni kidobott pénz.

3. Szombaton, vasárnap, és vakáció idején a legmegfelelőbb, hogy az irodádban dolgozz. Senki sem lesz ott, hogy zavarjon téged.

4. Mindig legyen nálad az aktatáskád. Ez lehetővé teszi számodra, hogy a nap összes aggodalmait és bajait újra és újra átgondolhasd.

5. Soha ne mondd egy felkérésre, hogy „nem”. Mindig azt mondd, hogy „igen”.

6. Fogadj el minden meghívást gyűlésekre, találkozókra, előadásokra.

7. Bármilyen kikapcsolódás csupán időpazarlás.

8. Soha ne delegálj senkit magad helyett. Viseld az egész terhet egyedül.

9. Ha munkád utazással jár, dolgozz egész nap, utazz éjszaka, hogy másnap reggel nyolcra ott lehess a megegyezett időben.

10. Bármennyi munkát vállaltál is már, gondold meg, legalább egyet még bizonyára felvállalhatsz.

Öltözet (2)

Öltözet (2)

Újra írok, mert úgy érzem, hogy még ennél is konkrétabbnak kell lennem. Azoknak írok, akik ezek hallatára azt mondják „nahát, erre soha nem is gondoltam”! „Sohasem szándékoztam egy férfinak kísértést okozni!” Elhiszem, hogy nem volt szándékodban, de mégis megtetted, és a tudatlanság nem mindig mentesít a vád alól. Persze, nem minden női olvasóm ennyire tudatlan. Tudom, hogy azoknak, akik tudják, talán hiába is beszélek… Vannak ugyanis, akik nagyon jól tudják, hogy öltözetük milyen hatást vált ki a férfiakból! Ők épp azért öltöznek úgy! Nekik azt üzenem, hogy térjenek meg. Kérjék Isten bocsánatát. Aztán teremjetek megtéréshez illő gyümölcsöket! Ez lehet, hogy azt jelenti, hogy ruhatáruk felét ki kell dobniuk. Nos, ha azt jelenti, akkor azt kell tenni! Nem érdemes elkárhozni a ruházat miatt. Ne legyen az öltözeted (vagy az ékszered!) a gazdagság, a büszkeség vagy az erkölcstelenség jelképe! Öltözetedről inkább legyen leolvasható a szerénységed, az alázatod és a szemérmetességed.

Ami engem illet, nem szeretnék abba a hibába esni, hogy a veszélyt látva nem szólok semmit. Ézsaiás azt mondja az ilyenekről: „Őrállói vakok mindnyájan, mit sem tudnak, mindnyájan néma ebek, nem tudnak ugatni...” (Ézs 56:10a) Más szóval, jöhet a tolvaj, senki sem szól semmit, még az őrálló sem. Én azért szólok, mert mindenki vérétől tiszta szeretnék lenni.

Természetesen, nem állhatunk ott az imaház ajtajában, hogy figyeljük az illetlen és szemérmetlen ruhákat, hogy megszólítsuk az érkező nőket, hogy „figyelj már, ilyen rövid szoknyában nem mehetsz be”! Vagy: „kérlek, vedd ezt a hárászkendőt, takard be magad, amíg benn leszel, mert másképp nem vehetsz részt az istentiszteleten…” Nem, ezt nem tehetjük meg. Az illetlenül öltöző nőknek is evangélium kell, és ahogyan a gyülekezetben lévő szent életű nőkkel kapcsolatba kerülnek, megérintheti őket is Isten Lelke, magukra ismerhetnek, és megérthetik, hogy nekik is úgy kell öltözniük, ahogyan az imaházba járó többi nő öltözik, szerénységben és szemérmetességben.

Mindenképp, ismétlem, az öltözetről szóló tanítás nem a kívülvalóknak szól! A belülvalóknak szóló tanítás ez, akik Isten gyermekei, akik életükkel és ruházatukkal is bizonyságot szeretnének tenni arról, hogy Jézus Krisztus követői.

A világ szemében mit sem ér a nyilvánvaló szerénység és nőiesség. A világ megpróbálja beleszorítani a hívőket is az általa készített sablonba, ahol a szerénységnek és nőiességnek semmi helye és értéke nincs. Ha engeded, hogy a világ szándéka szerint formáljon és alakítson téged, akkor engedetlen leszel Isten Szavának, amely kijelenti, hogy „Ne szabjátok magatokat e világhoz!” (Róm 12:2) Szomorú, ha a világ hatása látható a gyülekezetbe járók öltözetén. Lényegében az evangélium ereje és igazsága kérdőjeleződik meg, amikor egy magát hívőnek valló személy öltözetéről az új életet és lelkiséget nem lehet leolvasni!

„Lehetetlen, hogy botránkozások ne essenek; de jaj annak, aki által esnek. Jobb annak, ha malomkövet kötnek a nyakába, és a tengerbe vetik, mintsem egyet is megbotránkoztasson a kicsinyek közül” (Lk 17:1-2). Más szóval, minden férfi felelni fog azért, ha a kísértések erőt vettek rajta. De az is felelős, és nem kisebb mértékben, aki a kísértést kiprovokálta! „Többé tehát ne ítélkezzünk egymás felett, hanem inkább azt tartsátok jónak, hogy testvéreteknek se okozzatok megütközést vagy elbotlást” (Róm 14:13). Szándékod tisztasága nem érvényteleníti öltözeted tisztátalan hatását!

Hamis védekezés az olyan hozzáállás, miszerint „a férfiak jobban tennék ha nem gondolnának tisztátalant, és vigyáznának a szemükre, mit néznek vele!” Ilyet a házasságtörő szajhák mondanak: „Ilyen a házasságtörő nő útja: eszik, aztán megtörli a száját, és ezt mondja: Nem tettem semmi rosszat!” (Péld 30:20) Minden nőnek tudnia kell, milyen harcot vívnak a férfiak tisztaságuk érdekében. Minden férfi izgatható látás által, épp úgy, ahogyan a nők érintés által.

Akik nem értenek egyet mindezekkel (amit a tisztességes és szemérmetes öltözetről mondok), azokat arra kérem, hogy tiltakozásul ne vonuljanak félre, keresve maguk mellé hasonló lázadó gondolkozásúakat! Inkább jöjjenek ide, érveljenek a Bibliával! Mondják meg, hol tértem el tanításommal az Isten Igéjétől? Én kész vagyok változni és igazodni mindenben az Igéhez.

Félek, hogy sokan szándékosan öltöznek úgy, hogy a férfifejek utánuk forduljanak, akár az Isten házában is (de főképp menyegzőkön)… Nyilvánvaló, hogy az istentiszteleten az ördögnek feltett szándéka, hogy a (férfi)hallgatók gondolatát messze terelje az Igétől és Isten dolgaitól, a nők kihívó, szemérmetlen ruházatával. Nagyképűség azt mondani, hogy „vigyázzon magára, hogy mit néz!”, vagy: „akinek ez probléma, az intézze el személyesen”… Melyik férfinak nem probléma az ilyesmi? Az menjen és kezeltesse magát, mert beteg! Az egészséges férfiak mind kísérthetők szemük látása által.

Al Martin egyik prédikációjában tíz mágnest sorol fel, amelyek a férfiak tekintetét magára vonja:
(1) a térdnél feljebb vágott szoknya (mert ugye, még egy pár centi, és… mit lehetne látni!);
(2) a szorosan fenékhez simuló ruha (amely kiemeli azokat a testrészeket, amelyeket a prostituáltak áruba bocsátnak);
(3) az érzékien kidomborított női mell (mintha anatómiai leckét kívánna adni a női test felépítéséről);
(4) a kivágott, vagy kigombolt blúz (amelyek nem felöltöztetik, hanem kitakarják, ami alatta van, főképp, ha le kell hajolni például, a gyermekért);
(5) az ujjatlan ruhák, amelyek mutatják a vállat és néha a hónaljat is (feltárva még a melltartó részeit is);
(6) a mélyen lehúzott, csípőn alulra engedett szoknyák és nadrágok (hogy a köldök lehetőleg látható legyen, és ha lehajol, még fenekének hajlata is);
(7) az átlátszó ruhák, amelyek láthatóvá teszik az alsóneműt (és mindjárt megállapítható például, hogy milyen színű);
(8) a rövid szoknyák, amelyekkel nem lehet felöltözni (bármennyire huzigálnák is őket hosszabbra, hogy fedjék legalább a térdeket, mikor leülnek);
(9) a testhezálló (farmer)nadrág, amely kiemeli a test vonalait (főképp a legerotikusabb részeken);
(10) a fedetlen hát vagy alsórész.

Természetesen, mindezek hallatára még mindig vitába lehet szállni. De az önvizsgálat többet ér, mert akkor nem másokat ítélünk el. „Mert ha mi magunk ítélnénk meg önmagunkat, nem esnénk ítélet alá.” (1Kor 11:31)

Öltözet (1)

Öltözet (1)

Egy friss munkahely-tanulmány szerint a szoknyát viselő nőket többre értékelik, mint a nadrágot viselőket („Wear a Skirt to Make a Good Impression” – Daily Telegraph, Sept. 21, 2011.) Több mint 300-at kértek meg arra, hogy osztályozzák a szoknyában, öltönyben, nadrágban bemutatott nőket, bizalom, siker, megbízhatóság, stb. szempontból. Karen Pine professzor, aki a kutatást vezette (Hertfordshire Egyetem), megállapította: „a nők öltözhetnek nőies módon, és mégis bizalomgerjesztőknek és sikereseknek tűnhetnek”. A következtetésnek megörültem: végre, ezt kimondják olyanok is, akik nem hisznek a Bibliában.

Nyilvánvaló, hogy az öltözet egy általánosan "beszélt" nyelv, amellyel üzenetet továbbítunk magunkról. Nemcsak az fontos, hogy valaki hogyan öltözik a munkahelye miatt, hanem főképp az, hogy hogyan öltözik a hite miatt! Az öltözet (lehet) bizonyságtétel.

Yves Saint Laurent, a női nadrág feltalálója, egy erkölcstelen életű, kábítószer-függő, homoszexuális divatguru volt, aki pszichiátriai kezelésre járt. Ő volt az, aki elsőnek vette rá a nőket ruhakölteményeivel arra, hogy utasítsák el az Isten által teremtett nőiességüket. Szerinte a nadrág „egyenlő szintre helyezte a nőket a férfiakkal” (Linda Grant: Feminism Was Built on the Trouser Suit, The Guardian, 2008. június 3. http://lifeandhealth.guardian.co.uk/fashion/story/0,,2283462,00.html).

A McCall világi magazin ezt írta a női nadrággal kapcsolatban: „A női lábak gyakran a férfi érdeklődés tárgyai, mivel ezek szexuális jelek hordozói. A láb húsának egyszerű felfedése elégséges, hogy szexuális üzenetet továbbítson. Szükségtelen mondani, hogy annál serkentőbben hat, minél többet mutatnak belőle, annál az egyszerű oknál fogva, hogy a nemi szervek zónájához közeledik.” Majd így folytatta: „Az első mód, ahogyan ezt ki lehet hangsúlyozni, az olyan ruhák használata, amely kiemeli a szervek természetét, amelyek rejtve vannak a ruha alatt. Nők számára ez a nadrág viselését jelenti.” (David W. Cloud, Dressing for the Lord, Way of Life Literature, 2007. 35-36 old.)

A férfiak mindig is tudták, hogy erre megy ki a dolog.

Ezért, a rövid szoknya viselése talán még ennél is erkölcstelenebb.

2009. februárjában, tervezőjének 75. születésnapján, a Concorde repülőgépekkel együtt a brit védjegyek és világhírű találmányok közé sorolták a miniszoknyát, ami a feje tetejére állította a hatvanas évek női divatját. Ezt az akkor 21 éves Mary Quant divattervező „találta fel” azzal, hogy állítólag túl rövidre szabott egy anyagot, és rákényszerült, hogy elkészítse az első miniszoknya-kollekciót. Szerinte ez „valahogy boldoggá tette a nőket és a férfiakat”.

A mini nemcsak az ötven évvel ezelőtt piacra dobott Barbie babák öltözete lett, hanem előbb a Beatles tagjainak barátnői, majd a királynő társaságában sürgölődő szobalányok is finom harisnyanadrágba bújtatták lábaikat. Hamarosan szalonképessé vált az „obszcén rongy”-nak címkézett tenyérnyi ruhadarab, és a világ többi kifinomult hölgyei is behódoltak az új divatnak. Így a miniszoknya a hatvanas évek szimbólumává vált. És pimasz tervezőjének igaza volt: hatalmas áttörést jelentett!

Mert ezzel kezdődött a hagyományos keresztyén erkölcsi rend megtagadása és megváltoztatása.

Volt idő, amikor az öltözet kérdéséről a szószékről hallhattunk bibliai tanítást, de mára már nemcsak megritkultak, de teljesen el is tűntek az ilyen témájú prédikációk és előadások. Sőt, bármilyen felemlítése az öltözködés milyenségének a gyülekezetekben egyre inkább elavultnak, sértőnek és törvényeskedésnek van címkézve. Ez a rezisztens magatartás a rock’n’roll kultúra következménye. Mivel sokan hallgatnak erről a témáról, a harc legtöbbször azért végződik vereséggel, mert a harcosok egyszerűen otthagyják a harcmezőt. Pedig ha valamikor fontos volt bibliai tanítást adni a ruházatról, akkor az most van!

A modern társadalmat többek között a tisztességtelen és szemérmetlen öltözködés jellemzi. A mai divatbemutatók érzékiségben és erkölcstelenségben túlszárnyalják az ókori korinthusiakat is. Szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy az öltözettel kommunikálunk, és a Szentírásnak van mondanivalója erről a témáról is.

„Hasonlatosképpen az asszonyok tisztességes öltözetben, szemérmetességgel és mértékletességgel ékesítsék magokat; nem hajfonatokkal és arannyal vagy gyöngyökkel, vagy drága öltözékkel, Hanem, amint illik az istenfélelmet valló asszonyokhoz, jó cselekedetekkel.” (1Tim 2:9-10)

Az ún. Kortárs Keresztyén Zene - 4. befejező rész

Az ún. Kortárs Keresztyén Zene

(4. befejező rész)

Mit tanít a Biblia az éneklésről, az istentiszteletről? Milyen kell legyen?

a. „Lélekben és igazságban.” (Jn 4,24)
Az imádat/dicsőítés nem arra való, hogy te jól érezd magad... (Habár szeretnénk, ha mindenki jól érezné magát az istentiszteleten.) Arra sem való, hogy tetsszen a lelkipásztor hangja és szép legyen a templom... Sajnos, sokan „kapni szeretnének valamit”, lehetőleg úgy, hogy azért ne kelljen semmit tenniük, „megnyugodva” és „feltöltekezve” menjenek haza. Mindez megtörténhet az istentiszteleten, de az imádatnak ez velejárója, nem pedig célja.
Az imádat „lélekben”, vagyis a testiességtől elhatárolva kell történjék, nem táncolva, ugrálva, tapsolva, kurjongatva, mantraszerű dicsőítéseket énekelve, hanem a Lélek erejében! Ugyanakkor „igazságban”, vagyis valódi hódolattal, nem hazudva Istennek az énekek és imádságok által, hanem igazat mondva és élve minden nap.

b. „Ékesen és jó renddel” (1Kor 14:40)
Az ordítozás, fetrengés, tánc és ehhez hasonló extrém megnyilvánulások nincsenek „rendben” és nem is „ékesek”... A manapság divatos ugrálós-tapsolós szórakoztató összejövetelek nem istentiszteletek. „Öltözzétek fel amaz új embert, mely Isten szerint teremtetett igazságban és valóságos szentségben.” A zűrzavar és felkorbácsolt érzelmek nem jó bizonyság (1Kor 14:23 ). „Isten nem a zűrzavarnak, hanem a békességnek Istene. Mint ahogyan ez a szentek valamennyi gyülekezetében történik.” (1Kor 14:33) Elítéljük a lélek nélküli prédikációkat is, a lelki erő nélküli üres formákat is! „Amint a kígyó megcsalta Évát ravaszságával, úgy tántorodnak el a ti gondolataitok is a Krisztus iránti őszinte és tiszta hűségtől. Mert ha valaki odamegy hozzátok, és más Jézust hirdet, nem akit mi hirdettünk, vagy más lelket fogadtok be, nem akit kaptatok, vagy más evangéliumot, nem amelyet elfogadtatok, azt szépen eltűritek.” (2Kor 11:3-4)

c. „Okos” istentisztelet (Róm 12:1-2)
Vagyis, legyen értelmes és meggondolt. (Róm 12:1-2) Ha nem értelmes az istentiszteletünk, akkor lehet „esztétikus”, "extatikus” vagy „profán”. Azonnal megmagyarázom mik ezek.
Az ún. „esztétikus istentiszteleten” minden lenyűgöző, szemet és érzékeket ingerlő: pompás ruhák, csilingelés, tömjénfüst, szép szobrok, megindító szentképek, misézés, szenteltvíz, stb. Ezzel nem Isten kerül a központba. Valósággal „szerelmesek” lesznek a hívek a templomba, a liturgiába, a kalotaszegi kézimunkákba – ami bálványimádás. (A tanítványokat is elbűvölte a jeruzsálemi templom szépsége – Lk 21,5-6.) Pedig Isten kézzel csinált templomokban nem lakik (ApCsel 17,24; 2Krón 6,18).
Az ún. „extatikus istentiszteleten” az „örvendezés” és „dicsőítés” leple alatt mesterséges, testi érzelmeket gerjesztenek. Pedig az énekek hangulata és ritmusa nem arra való, hogy az értelmet kikapcsolják, hanem hogy hatásosabbá tegyék a szöveget.
A „profán istentisztelet” nem sokkal különbözik egy társadalmi közösségi alkalomtól. A profán istentiszteleten hitetlen emberek színlelnek tömegesen istentiszteletet. Az ilyen hitehagyott istentiszteletre ha eljönnek az emberek, akkor ott a lelkész elmond egy beszédet (aminek kevés köze van a Bibliához), de abban nincs szent tisztelet, megilletődés, hódolat, imádat, dicsőítés, mindaz, ami a szent Istent megilletné. Csak képmutatás van és hagyománytisztelet (Mt 15,7-9). Hiányzik az igaz Isten ismerete és az egymással való szent közösség. Az emberek ahogy jöttek, úgy mennek el.

d. Nem „magunk-választotta” istentisztelet (Kol 2:23. Mk 7:7)
A mai énekírók nagy része a világot utánozza; a nemhívők tetszésére akar lenni; valamilyen óvodás-szintre csökkentené az énekek mondanivalóját; vagy illetlen szöveget használ. Pedig az istentisztelet is Isten parancsa szerint kell történjék: Ő sem nem divatos (hogy csak újmodern énekeket szeretne), sem nem nosztalgiás (hogy csak régi énekeket szeretne). Isten: Isten. Végtelen, időtlen és önmagában létező.
Istennek nem tetszett a Kain áldozata, mert nem tetszett az, ami Kainban volt (1Móz 4:3-5).
Nádáb és Abihú meghaltak, mert idegen tüzet vittek az Úr elé (3Móz 10).
Uzza meghalt, mert illetéktelen módon bánt a szent dolgokkal (hozzáért a frigyládához, és nem volt lévita - 2Sám 6:7).

Mark Driscoll hat bibliai alapelvet állapított meg arra nézve, hogy milyen kell legyen a közös éneklés/istentisztelet: (http://theresurgence.com/2011/03/06/6-biblical-principles-for-corporate-worship).

1. Legyen Isten-központú. Vagyis, az éneklés nem arra való, hogy magunkat szórakoztassuk. Nem magunkat imádjuk, hanem Istent. A közös éneklés az imádathoz tartozik. Ennek fokmérője az Isten beszéde iránti tisztelet és engedelmesség: aki féli az Istent, annak az Isten beszéde szent (5Móz 28:58; 31:12; Zsolt 138:2; Ézs 66:2; Jn 14:23).

2. Legyen érthető. Ennek mondanivalója legyen világos: nem tartalmatlan hangulatkeltő, hatásvadászó zaj. Legyen Krisztus személye és evangéliuma a központban.

3. Legyen „seeker-sensible” (barátkozó-érzékeny). Az istentiszteleten, ahol nem-hívők vannak jelen, legyünk tekintettel arra, hogy az énekek mondanivalója az ő számukra is legyen érthető.

4. Legyen önzetlen. Nem egyéni, hanem közös imádatról van szó. Senki se gondoljon magáról többet, mint amennyit kell. Jellemezze a törekvés a szentségre. Ez Isten elvárása minden gyermekétől, különösen azoktól, akik a szolgálatot végzik. A szentség követelménye a magánélet, a családi élet, a szakmai élet és a gyülekezeti élet minden területére kiterjed.

5. Legyen rendezett. A hatáskereső előadók, ritmus-zavarodott zenészek, botfülű énekesek, zúgó hangfalak, szervezetlenségre utaló hosszas csend nem kevésbé elítélendő, mint a magyarázat nélküli nyilvános nyelvekenszólás vagy ún. prófétálás. Isten nem a zűrzavarnak Istene.

6. Legyen evangélizáló jellegű. Ez arra vonatkozik, hogy az éneklés alkalmazkodik a hallgatók kultúrájához, és számukra is üzenetet kell továbbítson.

Az újszövetségi gyülekezet istentiszteletéhez hozzátartozik 1) a prédikálás (2Tim 4:2), 2) az ÚSz-i jelképek, a bemerítés és az úrvacsora (Mt 28:19. 1Kor 11:17-23), 3) az imádság (1Tim 2:1), 4) Igeolvasás (1Tim 4:13), 5) adakozás (2Kor 8-9) és 6) éneklés (Kol 3:16).

Charles Wesley a következőket javasolta: http://www.gbgm-umc.org/holcombumc/singing.htm
Tanuld meg a dallamot! Énekeld úgy, ahogyan le van írva!
Énekeld az összes versszakot!
Énekelj teljes szívvel-lélekkel!
Énekelj szerényen, harsogás nélkül!
Énekelj ritmus szerint: ne fuss előre, ne maradj le!
Énekelj lelki módon, Istennek tetszően!

Főképp: gondolkodj az ének értelmén! Az istentisztelet és éneklés sohasem lehet alantas ösztönöket gerjesztő dolog, hanem ami felemel, megerősít, megvigaszta és, gyógyítja a lelket.Formálja az életet. Istenről és Istennek szól. Nemcsak a közönség hallja, hanem Isten angyalai is. Isten előtt nagyon kedvesek az egyszerű parasztbácsik és nénik egyszerű énekei, akik tiszta szívből énekelnek. A kisgyermekek csengő hangjai azért kedvesek, mert őszinték.

„Annakokáért mozdíthatatlan országot nyervén, legyünk háládatosak, melynél fogva szolgáljunk az Istennek tetsző módon kegyességgel és félelemmel. Mert a mi Istenünk megemésztő tűz.” (Zsid 12,28-29) „Mindent Isten dicsőségére tegyetek!” (1Kor 10,31/b)

Az ún. Kortárs Keresztyén Zene - 3. rész

Az ún. Kortárs Keresztyén Zene

(3. rész)

Nagyon örülök a jó commenteknek, mert ez mutatja, hogy a problémát mások is látják, és a megoldást mások is keresik. Természetesen sokat lehetne írni erről a dologról, és az is igaz minden időben, hogy a szívünk állapota fontosabb bármilyen formaságnál.

Nem lehet válaszolni arra a kérdésre, hogy „milyen zenei irányzatokat sorolunk a KKZ-hez”. A „módszert” nem lehet „felsorolni” csak felismerni. Maga az éneklés módja lehet kedves Isten előtt, vagy lehet utálatos. A módszert neveztem "KKZ-nek, nem pedig az énekeket. Azt, amit elítélek, nem egy ének újsága dönti el. A karácsonyi „Csendes éj”-t is lehet úgy énekelni és zenélni, hogy az utálatos Isten előtt!

Szögezzük le újra: a rock zenének semmi köze nincs ahhoz az élethez és üzenethez, amiről mi énekelni akarunk. Azt mondják, hogy ezzel megnyerjük a fiatalokat? Nem. Cigarettával a kezedben nem fogod leszoktatni a dohányzókat bűnös szenvedélyükről. Iszogatva ugyanannál az asztalnál nem fogod megnyerni a részegeseket a józanságnak. Pogány szokást használva (ez a rock) nem fogod a fiatalokat behozni Isten országába. Legfeljebb te is kiesel. Nem listáról beszélek, hanem stílusról, filozófiáról, életvitelről! Egy világi és bűnös lázadást, szórakozást, testiességet, szexet, erőszakot, mágiát, stb. jelentő éneklést nem lehet úgy "megtéríteni", hogy ezután a stílusa, a ritmusa, a dallama mást jelentsen, főképp, ha a hangerő, a felszerelés, az öltözet, stb. azonos. 

Túlságosan mechanikus  dolog úgy osztályozni az énekeket, hogy „ez KKZ”, ezért elítéljük, „ez nem KKZ”, ezért énekelhető… A gyülekezeti éneklésnek van egy helyes és természetes fejlődése, amelyet követni kell, minden időben. Ami veszélyt jelent, az egy elhatalmasodó világi és testi megnyilvánulás a gyülekezeti éneklésben, ami ellen felemeltem a szavam. Ez abban mutatkozik meg, hogy a bibliai értékrendet felváltja egy világi érték(telenség), a jellemet és lelkiséget felváltja a professzionális képesség és személyiség, a bűntudatot és szégyen-érzetet felváltja egy felületes és szégyentelen viselkedés, a tisztaságot és szentséget felváltja a közönséges és a fertőzött. Amikor az istentiszteleti éneklés ki van szolgáltatva tizenéves gyermekek kénye-kedvének (akiknek sem elég ismeretük, sem elég tapasztalatuk nincs), akkor e fontos szolgálatban félrebillent  az egyensúly. Innen csak egy lépés van odáig, hogy a mély lelki üzenetet (bűnvallást, hitvallást, evangéliumot, meghívást) tartalmazó énekeinket felváltsák a silány, szórakoztató ismételgetések, háromszoros hangerővel és dübörgő ritmussal. Maga a gyülekezet is elfelejt egy idő után énekelni, merthát, ugye, azér’ van a dicsicsopi, hogy énekeljen!

Ne értsen félre senki. Gyermekbetegség nem haladni a kultúrával: leragadni a metrikus zsoltároknál, vagy az angolszász énekeknél… Egyáltalán nem vagyok ellene a repertoár kiszélesítésének, és nem ragadok le az olyan megjegyzéseknél, hogy "Graham Kendrick karizmatikus volt, ezért az énekét nem énekeljük". Az énekeknek (éppúgy, mint a verseknek), nincs felekezeti hovatartozásuk: van jó egy ének (vagy vers), és van rossz. Ne legyünk elfogultak, hanem vizsgáljuk meg a dolgokat részrehajlás nélkül. A hit hangjai énekei mellett lehet mást is énekelni. Sőt! De legyünk igényesek, és az új énekek legyenek teológiailag, zeneileg, irodalmilag legalább annyira minőségűek, mint amilyeneket A hit hangjaiban találunk.

Az is elgondolkoztató, hogy az újabb énekek érzelmileg hatnak. Így van. Nem kell túlzásba vinni a szöveget sem: lehet egy éneknek annyira súlyos üzenete, hogy egy adott esetben, (bizonyos helyzetben) a gyülekezet úgy érzi, hogy megtömték a szájukat „lelki eledellel”, és nem képesek azt megrágni… Ez is egy véglet. De az is véglet, amit Adrian Plass említ a könyvében, amikor egy fél sort ismételgetnek értelmetlenül!… A tanulság újra az, hogyaz énekek megfelelő kiválasztását nem szabad tapasztalatlan gyermekekre bízni!

Egy másik kérdés a zenei kíséret minősége. Isten házához és Nevéhez nem illik a silányság sem a prédikációban, sem az éneklésben. Istennek a legjobbat illik adni zenei téren is. Ezért, az a félszeg és gyarló gitáros jobban tenné, ha megtanulna kottát olvasni, hogy vezethesse a közös éneklést! A pengetős zenekar (és a fúvós is) csak arra való, hogy egy generációt megtanítsunk kottát olvasni, zenélni, és előkészíteni az énekkari tagságra, és arra, hogy később orgonisták, karvezetők legyenek. Jobb közösséget, nevelési módot, eredményesebb tanulást ezen a téren nem látok gyermekeink számára. Akik csak a hangszert és a zenekart látják, azok nem látják a fától az erdőt. A lényeg nem a zenekarban van, hanem az együttlétben, a tanulásban, a szolgálati lehetőségben. A pengetős zenekar egy evangélizáló eszköz, nem pedig egy cél. 

Félek, hogy sokan nem tudják, fel sem mérik, hogy A hit hangjai milyen széles alternatívát kínál a közös éneklésre. Hogy „a fiatalok mást szeretnének”? Lehet. De miért? Ha megválaszoljuk ezt a „miértet”, akkor tudunk válaszolni arra is, hogy ezt az igény érdemes-e kielégíteni vagy nem. Meglehet, hogy annál, aki „mást akar”, annál egyéb bajok (is) vannak! Persze, az is lehetséges, hogy a fiatalok igénye jogos, és érdemes rá odafigyelni. De ez utóbbi eset jóval ritkább. 

Alább megpróbálom csoportosítani A hit hangjai új énekeit „újságuk” szerint (a pontosság és teljesség igénye nélkül). Az ünnepi énekeket kihagytam.

1. Vannak az ún. ’60-as és ’70-es ébredés énekei:

2. A Bárány vére megtisztít

4. A béke messze tőled

5. A bús Gecsemáné kertből

6. Add át a szívedet Jézusnak

7. Ad ébredést az Úr

11. Adj hálát Istennek

18. A gond ha nyomja szívedet

40. Angyalok nyelvén szólhatok

84. Az út Atyánkhoz

92. Áldjad lelkem, áldjad életem

97. Áldjuk Jézust hálás szívvel

105. Bágyadt, fáradt

113. Béke jön tőled, Uram

114. Békét ad Ő, aki összetör

124. Bűnömet elvette Jézus

125. Bűn útját tapostam

126. Bűn-sötét éjből

153. E földön lenn

161. Egykor oly távol voltam

179. Ez az a nap

186. Édes Atyám, Tied az ég

189. Égi Jeruzsálem

191. Égi trombiták, ha zengnek

192. Égi trónról szállt a földre

194. Élünk-e az Úrban?

197. Énértem jó Megváltóm

263. Határtalan és mérhetetlen

264. Ha szemem nyitva tartom

266. Hálaének hangja zendül

273. Hálával áldozom, Jézusom

281. Hívtál, Uram, hallottam jól

282. Hol e földön nagy

290. Hozzád jövünk, Uram

295. Hullámzik a szép kalászos

314. Istentől jött e földre Jézus

337. Járok a Jézus lábnyomán

361. Jézus Krisztus megváltott

365. Jézus Krisztus mikor

368. Jézus megtalált és karjaiba

376. Jézus, tarts keresztednél

377. Jézussal járok földi utamon

379. Jézus szent Nevéről

380. Jézus szíve megbocsát

388. Jézus zörget a szíveden

389. Jó Pásztorom nékem

424. Krisztus testének

435. Küzdjünk bátran

456. Majd, ha átkelünk mind

461. Már jön a hajnal

465. Magára vette

489. Messze tájról hallatszik

496. Mily boldogság

500. Mily nagy boldogság

523. Mint eltévedt bárány

555. Nemsokára jön

556. Ne rettegj, akármi sújt

557. Nem tudom mikor lesz

558. Ne várj addig, amíg

561. Nincsen ennél drágább hír

571. Oly szép a Jézus szent Neve

573. Onnan a fény, öröm

614. Ó, mily csodálatos

650. Siessetek, hamar lejár

654. Sújtson bár próba

658. Szánj időt imára

680. Szeretet áradjon köztünk

685. Szeretnék Jézus folyton

688. Szívemben eldőlt

696. Tarts meg engem, Uram

698. Te csak az Istennek

706. Teremts bennem tiszta

719. Több szeretet, több szív

722. Tudom, az Úrnak terve van

723. Tüzed, Uram Jézus

724. Uram, a csendet vágyom

728. Uram, Te jól ismersz

729. Úgy gyötört a szomj

746. Van még számomra is

747. Vágyom Jézus közelébe

748. Vágyod-e elhagyni?

751. Válasszatok!

752. Vándorutam roskadozva

764. Zarándok utamon

772. Jézusért élek

        Összesen 84 ének.

2. Aztán vannak a majdnem hasonló stílusban írt újabb énekek:

3. Abbá, Atyánk

14. Adj Uram, nékem

26. Aki hozzám fordul

35. A mennybe’ fenn*

36. A menny örök otthona vár

46. A szívemet átadom én*

47. A Te nevedben mi együtt

60. Az életem ajtaján

68. Az Úré minden hatalom*

73. Az Úr Jézusnak még ma*

74. Az Úr légyen áldott*

88. Áldásoddal megyünk *

96. Áldjuk a mennyei Atyát

100. Áldott szavad által*

102. Átadom a szívem

103. Átadom magamat

132. Csend van bennem

137. Csodálva, imádva

163. Egy szív érettem*

164. Egymásnak terhét

171. Emlékezz vissza az útra

176. Esdve kérlek jó Atyám

215. Felséges vagy, Uram

221. Fenn a mennyben az Úr

225. Formáld a szívünket

245. Hajlékunk voltál

268. Hálát adok, Uram

272. Hálát adva áldja Istent*

291. Hozsánna, hozsánna

296. Hűséged végtelen*

301. Immánuel, Immánuel

357. Jézus hű Megváltó*

428. Krisztus Úr, a nagy Király*

429. Krisztus újra eljön

440. Legyen áldás az úton

503. Mily szent öröm*

509. Mindenható, kit csillagmilliárd

513. Minden reggel érzem

514. Mindent megbocsátott

546. Nagy Király*

567. Olyan sokáig éltem

569. Oly jó tudni azt

572. Oly szép az Ő Neve

585. Ó, drága kegyelem

639. Ő az Úr, Ő az Úr

686. Szívemnek mélyén*

684. Szívből köszönöm*

691. Szolgálni Néked teljes

694. Találkozni jöttem Veled

710. Te vagy a menny királya

713. Tégy engem békeköveteddé*

715. Tégy Uram, engem, áldássá!

        Összesen 52 ének.

3. Ide sorolhatók az újabb fordítások is:

20. A Jordán szirtes partjánál

115. Bízom Jézus drága

135. Csodaszép látvány

165. Egy névről vágyom hallani

193. Élted tengerén, hogyha

198. Én hallottam, hogy egykor

220. Fenn a mennyben a szentek

230. Fönn a honban, melybe

237. Ha az Úrral járunk

251. Halljad bűnös, megtört

258. Ha megterhelt, fáradt

261. Hatalmas Megtartó, Jézus

352. Jézus, életkenyér vagy

360. Jézus Krisztus él

407. Jöjj, zengjük vígan

412. Kezed, ha megérint

434. Küzdelmes útjain

441. Lehet súlyos a napnak

451. Légy csendben, mert Isten

458. Majd, ha szemtől szembe

468. Meglátni Jézust

482. Megy a bűnös világ

550. Nekem többet ér Jézus

590. Ó, halld meg imám*

674. Szent Nevedben

678. Szent vagy… jó Atyánk*

690. Szívem zengő hárfa-húrján

736. Úr Jézus, mindenkor

745. Valaki szolgált

759. Vidd a jó hírt*

        Összesen 30 ének.

4. Aztán ott vannak az újabb stílusban írt énekek(!):

29. A legnagyobb cél

63. Azért jött az Isten Fia

128. Csak Istennél nyugszik

162. Egykor oly kedves dolgok

232. Gyermekként jött*

239. Hadd legyen minden úgy

394. Jöjj a szentek szentjébe

444. Lelkem áldd az Urat

450. Légy csendben és várj

470. Megtört a teste

552. Nem erővel, nem

578. Ó, áldd Isten nagy kegyét

601. Ó, kérlek, tisztíts meg

665. Szent az Úr, oly szent az Úr

717. Tied a hatalom

        Összesen 15 ének.

5. Máshonnan átvett régi-új énekek:

71. Az Úr irgalma végtelen*

212. Fel, gyermekek

216. Fel Sion, fel, légy fény

219. Feltámadt Megváltómnak

255. Halld, Megváltód hív

276. Hintsd szerteszét*

283. Hogyha Jézus, nagy

307. Isten hív, te el ne küldd

308. Isten hord karjain

332. Ím, készen áll az alkotás*

335. Ím, tárva egy dicső kapu

488. Még ha úgy is látszik néha

510. Minden javadra lesz

512. Mindenről lemondok Érted

522. Mint tágas rét*

528. Mit mond a régi ige?

531. Mióta lelkem szabad lett

577. Ó, áhítat időszaka

599. Ó, jöjjön el, Urunk

612. Ó, mily jó az Úrban bízni

618. Ó, mily szép az Úrnak

619. Ó, mint örül a lelkem

621. Ó, nézd a tiszta égbolt

633. Ó, vezess a hűs forráshoz

651. Samariának leánya

720. Törvénytől menten

721. Trónod elé jövök

730. Úgy szeretlek, hű

735. Úr Jézus, csodállak

753. Várnak ránk az üdvözültek

760. Vigyázz és gyakran merülj

768. Zengj az Úrnak vígan

741. Üdvözítőm hozott

        Összesen 33 ének.