A toronyépítés és hadviselés példázata - Lk 14:25-35

A toronyépítés és hadviselés példázata

Lk 14:25-35

n Az Úr Jézus egy vízkóros meggyógyítása után a szombatnapon való gyógyítás miatt került vitába a farizeusokkal. Azután a lakomákon való elől ülésről tanított, ami után valaki megjegyezte: Boldog az, aki eszik kenyeret az Isten országában! Ennek kapcsán mondta el a nagy vacsoráról való példázatot, ahol a meghívottak nem voltak méltók. Ezek után beszélt a tanítványság áráról.

n Az Úr Jézus úton volt Jeruzsálem felé, és a kerethalál felé. Ám a tömeg úgy véli, hogy Jeruzsálem és a korona felé tart! Jézust győzőnek tartják, és vele tartanak, hogy ők is győzzenek.

n Különleges módon, az Úr megállítja őket, és közli velük, hogy a tanítványságnak nagy ára van, és aki követni akarja Őt, az számolja fel a költségeket!

I. Számold fel a költségeket! – szól a kívülvalóknak – 25-27. v.

 25 Ment pedig ő vele nagy sokaság; és megfordulván, monda azoknak:

 26 Ha valaki én hozzám jő, és meg nem gyűlöli az ő atyját és anyját, feleségét, és gyermekeit, fitestvéreit és nőtestvéreit, sőt még a maga lelkét is, nem lehet az én tanítványom.

 27 És valaki nem hordozza az ő keresztjét, és én utánam jő, nem lehet az én tanítványom.

n  Ez nem népszerű üzenet. Az a kísértés, hogy megtöltsük a padokat és székeket minden áron. Lexust ígérnek minden garázsba és Rolexet minden csuklóra. Az a kísértés, hogy ne kérjünk hűséget, hűséges támogatást, hűséges imaházba járást, hűséget a házastárshoz, hűséget a vállalkozásban, hűséget a szegények felkarolásában, és egyéb költséges elkötelezettséget. Azt gondoljuk, hogyha nem kérünk sokat, akkor a látogatók visszatérnek.

n  Azonban a magas mércéjű gyülekezetek magas mércéjű embereket vonzanak, és az ő elkötelezettségük és hűségük vonzza az újabb tagokat!

n  Az Úr Jézus nem ígérte, hogy a követése nem kerül semmibe. Nem kínál könnyű utat. Nagy betűkkel írja fel az árat, hogy mindenki lássa.

n  Jézus senkitől sem kér olyat, amit Ő maga ne vállalt volna. Lk 9:51 szerint „eltökélte magát, hogy Jeruzsálembe megy”, oda, ahol tudta, hogy meg kell halnia.

n A farizeus házában egy kisebb csoporthoz szólott. De most a nagy sokaságnak mondja! A sokaság lelkesedése fertőzött. Isten az első helyet kéri az életedből, és ez a fajta tanítványság költséges.

n  26. v. – „Ha valaki én hozzám jő, és meg nem gyűlöli az ő atyját és anyját, feleségét, és gyermekeit, fitestvéreit és nőtestvéreit, sőt még a maga lelkét is, nem lehet az én tanítványom.” A „meg nem gyűlöli” kifejezés értelme nehézséget okozott némelyeknek. Meggyűlölni? Hiszen a családtagokat szeretni kell! (Ef 5:25. 28). Rangsorolásról, előtérbe helyezésről, különleges bánásmódról van szó. 

v  Mt 6:24 – „Senki sem szolgálhat két úrnak. Mert vagy az egyiket gyűlöli és a másikat szereti; vagy az egyikhez ragaszkodik és a másikat megveti. Nem szolgálhattok Istennek és a Mammonnak.”

v  Jn 12:25 – „Aki szereti a maga életét, elveszti azt; és aki gyűlöli a maga életét, e világon, örök életre tartja meg azt.”

v  Jóáb 2Sám 19:5-6-ban, Absolon halála után így beszél a fiát túlságosan gyászoló királyhoz: „Megszégyenítetted e mai napon minden te szolgáidnak orcáját, kik e mai nap a te lelkedet megszabadították, és a te fiaidnak és leányidnak lelkeit, és feleségidnek lelkeit, és ágyasaidnak lelkeit; Szeretvén azokat, akik téged gyűlölnek és gyűlölvén azokat, akik téged szeretnek; mert kijelentetted ma, hogy előtted a vezérek és szolgák mind semmik; mert tapasztaltam ma, hogy csak élne Absolon, ha mi mindnyájan meghaltunk volna is ma, jobbnak tetszenék néked. Azért most kelj fel, menj ki, és szólj kedvük szerint a te szolgáidnak…”

n  Tehát, a „meg nem gyűlöli” kifejezés nem család-ellenes kijelentés. Ez egy sémita hiperbola, egy költői túlzás. (Lásd: Péld 13:24; 2Sám 19:6; 1Móz 29:30-33; Mal 1:2-3; 5Móz 21:15-17; Lk 16:13)

n  Manapság a házassági és családi elkötelezettség hanyatlásának lehetünk tanúi. Ezek voltak a legerősebb kötelékek. A mai ember nem akar semmilyen köteléket. Pedig az Úr Jézus nem gyengíteni akarja a családi kötelékeket, hanem azt mondja, hogy a tanítvány elkötelezettsége Mestere iránt még ennél is nagyobb kell legyen. Nem szeretheted még a feleségedet, férjedet, gyermekedet sem jobban, mint Krisztust.

n  A tanítványság jele a szeretet, mindenki iránt, még az ellenség iránt is. Úgyhogy, Jézus nem kérheti, hogy gyűlöljed legközelebbi hozzátartozóidat!

n  Ugyanazt kéri, amit egyik követésére vállalkozónak mondott: Lk 9:58 – „A rókáknak barlangjuk van, és az égi madaraknak fészkük; de az ember Fiának nincs fejét hová lehajtania.” 60. v. – „Hadd temessék el a halottak az ô halottaikat: te pedig elmenvén, hirdesd az Isten országát.” 62. v. „Valaki az eke szarvára veti kezét, és hátra tekint, nem alkalmas az Isten országára.”

n  Jézus azt ígérte, hogy az ilyen elkötelezettség meg lesz jutalmazva: Lk 18:29-30 – „Ő pedig monda nékik: Bizony mondom néktek, hogy senki nincs, aki elhagyta házát, vagy szüleit, vagy testvéreit, vagy feleségét, vagy gyermekeit az Isten országáért, Aki sokszorta többet ne kapna ebben az időben, a jövendő világon pedig örök életet.” Itt azonban nem ígéretekről beszél, hanem követelményekről.

n  Jézus nem kér olyat, amit Ő maga nem tett volna meg.

v  Jézus hallgatói tudták, mit jelent felvenni a keresztet és úgy követni Őt.

II. Számold fel a költségeket! – szól a tagoknak – 28-32. v.

- 28 Mert ha közületek valaki tornyot akar építeni, nemde először leülvén felszámítja a költséget, ha van-e amivel elvégezze?

 29 Nehogy mindek utána fundamentumot vetett, és elvégezni nem bírja, csúfolni kezdje őt mindenki, aki látja,

 30 Ezt mondván: Ez az ember elkezdette az építést, és nem bírta véghezvinni!

- 31 Vagy valamely király, mikor háborúba megy, hogy egy másik királlyal megütközzék, nemde leülvén először tanácskozik, hogy tízezerrel szembeszállhat-e azzal, aki ő ellene húszezerrel jött?

 32 Mert különben még mikor amaz távol van, követséget küldvén, megkérdezi a békefeltételeket.

n  Lehetsz Jézus követője, és nem fizeted meg az árát!

v  Egy tanár egy volt diákról, akiről azt mondták, hogy a tanár tanítványa volt: „Lehet, hogy részt vett az óráimon, de az én tanítványom bizonyosan nem volt!”

n  Tag vagy, és nem szolgálsz? Nem imádkozol? Nem adakozol? Nem teszel bizonyságot?

n  Amikor elindultunk Jézust követni, csak azt tudtuk, hogy annak ára lesz. Az élet mutatja meg mindenkinek, hogy mekkora ára lesz.

v  Mint egy ház renoválásánál: 15-20%-al többet hozzá kell adni a költségekhez, a kiszámíthatatlan dolgokra.

v  33. v. –”Ezenképpen azért valaki közületek búcsút nem vesz minden javaitól, nem lehet az én tanítványom.”

n Az Úr Jézus arra késztet, hogy ekkora költséget számoljunk fel! Elítéli a bolond gazdagot, aki az anyagiakban bízott (12:13-21), bíztatta tanítványait, hogy ne aggódjanak, hogy mit egyenek, és mibe ruházkodjanak, mert a mennyei Atya gondjukat viseli (Lk 12:22-34), arra kérte a gazdag ifjút, hogy adja vagyonát a szegényeknek (18:18-25). Nem szolgálhatnak Istennek és a Mammonnak (16:13).

III. Számold fel a költségeket! – szól a meghátrálóknak – 33-35. v.

 33 Ezenképpen azért valaki közületek búcsút nem vesz minden javaitól, nem lehet az én tanítványom.

 34 Jó a só: de ha a só megízetlenül, mivel sózzák meg?

 35 Sem a földre, sem a trágyára nem alkalmas: kivetik azt. Akinek van füle a hallásra, hallja.

n  A sót sok mindenre használhatjuk. Ilyenek a hívők.

v  A só ízt ad az ételnek.

v  A só konzervál. Megállítja a romlást.

v  A só gyógyít. Lásd: 2Kir 2:21. Kol 4:6

v  A só feloldja a jeget.

n  Abban az időben nem volt lehetetlen, hogy a só elveszítse sós ízét. Mintha ki lehetne esni a kegyelemből!

A bezárt ajtó példázata - Lk 13:22-30

A bezárt ajtó példázata

Lk 13:22-30

n A példázatot bevezetik más példázatok: a mustármag és kovász példázata. Kérdés vezeti be.

n Az üdvösség nem érdem szerint adatik.

v  I. Ferenc József temetése: Ki az?

n A nyitott ajtó a kegyelem ajándékáról szól, amelyet Isten nem jutalomként ad. A kegyelem mindenkinek fel van kínálva.

I. A kegyelem megnyilvánulása: van nyitott ajtó, melybe igyekezni kell bemenni

n Isten szolgálatában minden kegyelem. Minden, amit kaptunk, az kegyelemből van. Nem a képességeink vagy érdemeink miatt kapjuk, hanem kegyelemből.

v  Minden szolgálat, amit végzünk, az is, lényegében, tartozás Isten felé. Vagyis, csak kötelességünket végezzük, amikor szolgálunk az Istennek.

v  Ha tartozunk, akkor nem várhatunk jutalmat! A jutalom maga a kegyelem.

n Nem beszélve arról, hogy a szolgálatunk mindig hiányos. Még az ő angyalaiban is talál hibát, hát még bennünk! Még a legjobb szolgálatunkban is. Ezért is kegyelemre van szükségünk.

v  A képességünk és adottságunk a szolgálatra ugyancsak Isten ajándéka.

v  A szolgálatra való elhívás is kegyelem. Sokféle elhívása van Istennek sokféle szolgálatra.

v  A szolgálatra való lehetőségeket is Isten adja.

n Adott tehát egy nyitott ajtót. (Jel 3:8)

v  Az evangélium hirdetésének lehetősége ez.

II. A kegyelem ideje: az ajtó bezáratik

n Az ajtó bezáródik a halállal.

v  A halál érkezhet hirtelen, váratlanul, meglepetésszerűen.

v  Olyan ez, mint amikor a tanár azt mondja, hogy „vegyetek elő egy üres lapot, és tegyetek el minden könyvet és füzetet”. A felmérő idején a jó szándékok nem használnak, hanem csak az, hogy mennyit tanultál tegnap. Kész vagy-e?

n Az ajtó bezáródik az Úr visszajövetelével.

v  Az Úr visszajövetele bármikor bekövetkezhet!

n Az ajtó bezáródik a megkeményedéssel.

v  Zsid 3:8. 15.

v  Jn 12:37-43. Valami történik az emberrel, amikor az Igét hallja… Akkor is, ha fogadja, akkor is ha nem.

III. A kegyelem jutalma: vannak utolsók, akik elsők lesznek, és vannak elsők, akik utolsók lesznek

n Kétféle meglepetés lesz tehát az ítéletkor: lesznek, akik bemennek, pedig azt gondoltuk, hogy kinn maradnak, és l4esznek akik kinn maradnak, pedig azt gondoltuk, hogy azok bemennek.

n Milyen szabály alapján fogja Isten megjutalmazását osztogatni az övéinek? Némelyek saját maguk állítják fel a szabályokat, ahogyan ők szeretnék, hogy Isten jutalmazzon…

v  Isten igazságosan fogja megszabni mindenkinek a jutalmát.

v  Van, aki csak a jutalomért akar odajutni. De nem a jutalomért kell vágyni a mennybe!

n Isten nem lesz igazságtalan. „Barátom, nem cselekszem igazságtalanul veled.”

v  Az üdvösség nem attól függ, hogy ki mennyi ideje hívő.

v  A lelki érettség sem attól függ, hogy mennyi ideje, hogy hívő vagy.

v  Nem a földön betöltött tisztség alapján fogja Isten osztani a jutalmat.

v  Nem az emberekre kifejtett hatás és benyomás szabja meg a jutalom mértékét.

n Amikor rajtad és rajtam könyörült Isten, azt azért tette, hogy szolgáljunk Neki.

v  A megtérés célja: Istennek való szolgálat. Mindannyian Isten szolgái vagyunk. Isten megjutalmazza szolgáit.

n Lesznek elsők az ő erős akaratuk miatt, pedig süketek, vakok, bénák voltak. De buzgók voltak a szolgálatban! „²⁹ És jőnek napkeletről és napnyugatról, és északról és délről, és az Isten országában letelepednek.” – ez a pogányokra mutat.

v  Bármit teszünk, tegyük az Úr iránti szeretetből. Tegyük érette!

n A jutalmat az is meghatározza, hogy mennyi jutalmat kaptál e földön a szolgálatod során. Van, aki már ezen a földön elvette jutalmát.

Befejezés:

n Ha mindezt tudjuk, ha sok elsőkből lesznek utolsók, soha ne légy büszke, és ha sok utolsókból lesznek elsők, akkor ne csüggedj el.

n Kell-e foglalkozzunk azzal, hogy elsők leszünk-e vagy utolsók?

v  Nem. A mások tisztessége minket is boldogítani fog.

Hogyan teheted tönkre a gyülekezetet 5 lépésben

Hogyan teheted tönkre a gyülekezetet (és a szövetséget), öt lépésben

- szatíra -

Joel Rainey után szabadon

Több mint 20 éves szolgálatom során rájöttem, hogy kidolgozott patológiánk van arra nézve, amellyel a hanyatlást felgyorsíthatjuk. Esetleg előidézhetjük vele a helyi gyülekezet teljes megsemmisülését is. Lehet használni különböző sorrendben, különböző hangsúllyal, de az eredmény garantáltan nem marad el.

1. Gondoskodj arról, hogy a kürtzengés folyamatosan bizonytalan legyen!

A kulcsvezetők legyenek megosztottak azonosságukat, céljukat, látásukat, irányukat illetően, és fogalmuk se legyen arról, hogy milyen irányba kell haladni. Prédikálj általánosságokat, amelyek bibliai üzenetnek tűnnek ugyan, de mellőzik a sajátos alkalmazást. Így hallgatóid egyetértenek majd veled, de sohasem fogják tudni, hogy mit vár tőlük az Isten.

2. Fektess be többet a szükségben lévőkbe, nem pedig a vezetőkbe!

Ismered a mondást: a nyikorgó kereket kell kenni a legtöbbet! A gyülekezetben is így van: aki a legtöbbet nyikorog, az kapja a legtöbb zsírt. Alakíts ki olyan környezetet, ahol a legnagyobb panaszosok vannak leginkább figyelembe véve. Ez majd elszívja az erőt a vezetőktől, a szolgálattevőktől, mindenkitől.

3. Próbálj meg kedvében járni mindenkinek!

Ne ragaszkodj elveidhez, hanem a döntéseket aszerint hozd meg, hogy kik azok, akiknek az nem fog tetszeni. Mivel nem létezik olyan fontos döntés, ami mindenkinek egyformán tetszene, ezért ne hozz fontos döntéseket, és nem szabj világos irányvonalat. Ez tetszeni fogsz mindenkinek. Csak Istennek nem.

4. Soha ne szállj szembe a bajkeverőkkel!

A szabotálók hadd garázdálkodjanak szabadon: mobiltelefonnal, emaillel, pletykával, bármivel, szervezkedjenek és ássák alá a vezetők és a gyülekezet tekintélyét, és ne intsd meg őket se személyesen, se nyilvánosan. Így a bajkeverők kidobhatják horgonyaikat minden irányba, és bebiztosítják a gyülekezet hajóját arra nézve, hogy ne haladjon semerre.

5. Maradj az emlékekkel!

Ezt sokféle módon megteheted, de a legfontosabb, hogy semmilyen változás ne történjen: se a fiatalok, se a szolgálattevők ne tudjanak változtatni az múlt században meghonosodott szokásokon. Így a lényeg elvész majd azokban a kulturális megrögzöttségekben, amelyek nem felelnek meg az evangélium átadására a mai korban. Ha a gyülekezet folyton a múlttal foglalkozik, ez biztosíték arra nézve, hogy jövője sem lesz.

A terméketlen fügefa példázata - Lk 13:6-9

A terméketlen fügefa – avagy, a második lehetőség kegyelme

Lk 13:6-9

 ⁶ És ezt a példázatot mondta: Volt egy embernek egy fügefája szőlőjébe ültetve; és elment, hogy azon gyümölcsöt keressen, és nem talált.

 ⁷ És azt mondta a vincellérnek: Íme, három esztendeje járok gyümölcsöt keresni e fügefán, és nem találok: vágd ki azt; miért foglalja a földet is hiába?

 ⁸ Az pedig felelvén, monda néki: Uram, hagyj békét néki még ez esztendőben, míg köröskörül megkapálom és megtrágyázom:

 ⁹ És ha gyümölcsöt terem, jó; ha pedig nem, azután vágd ki azt.

 

n Közvetlenül ez előtt az Úr arra figyelmeztetett, hogy nem azért jött, hogy békességet hozzon, hanem hogy fegyvert, meghasonlást… (12:49-53).

v  Arra is figyelmeztetett, hogy hallgatói meg tudják ítélni az eget, de nem tudják megítélni az időket… 12:54-56)

v  Egy zsinagógafő bírálta Jézust, hogy szombatnapon gyógyított, akit Jézus megszégyenített. 13:10-17.

v  Majd a 13. rész végén Jézus bánkódik Jeruzsálem miatt, aki megöli a prófétákat és megkövezi azokat, akik hozzá küldettek.

n Ennek a példázatnak tehát politikai felhangjai vannak. Mégsem korlátozhatjuk mondanivalóját csak Izráelre.

v  Mindenekelőtt mégis arról van szó, hogy Izráel csődöt mondott küldetését illetően. A szőlő egy ismert metafora volt Izráelről. A fügefa is Izráelt jelenti – Jer 8:13. Hós 9:10. Náh 3:12.

v  Mt 3:10 – „a fejsze immár a fák gyökerére vettetett, minden fa, mely...”

n Mi a gyümölcs? – Gal 5:22 (a Lélek gyümölcse), + az őszinteség, alázat, szentség, engedelmesség… Jn 15:16.

n Isten ítélni fog a gyümölcstelenség miatt. Mint Saul felett (kiirtotta, félretette), mint Izráel felett (fogságba vitette, lerombolta Jeruzsálemet és a Templomot).

v  Lásd: ● Nabukodonozor, ● Belsazár, ● fáraó, ● Sodoma, ● kánaáni népek.

n Ezt a példázatot két másik történet előzi meg, amellyel korábban már foglalkoztunk. Ezek is megtérésre szólítanak fel.

v  A terméketlen fügefa példázata Isten türelmét mutatja. A megtérésre ez, mint utolsó lehetőség adatik.

v  Vannak, akik az előbbi két történetet az egyéni megtérésre szóló felszólításként értelmezik, míg a terméketlen fügefa példázatát a nemzeti megtérésre való felszólításként.

n Ne tévesszük össze a megátkozott és kiszáradt fügefával, Mk 11:12-14-ből.

v  Itt vagyunk tehát egy szőlőben, a fügefa alatt – és rólunk van szó!

 

I. Egy jogos elvárás – „elment, hogy azon gyümölcsöt keressen” 6a. v.

n A gazda gyümölcsöt várt. Ez egy jogos elvárás volt a fával szemben. Isten elvárja Izráeltől, hogy istenfélő életet éljen, vagyis, gyümölcsözzön.

n A 3Móz 19:23-24 megtiltja, hogy egy frissen plántált fa gyümölcséből egyenek, sőt a negyedik év gyümölcse is Isten dicsőségére kell legyen. Nincs említve, hogy ez a fa milyen idős, de valószínű, hogy már több mint hét éves, és joggal várják el tőle a gyümölcsöt. Volt elég ideje bebizonyítani, hogy nem hiába foglalja a helyet…

n „Vágd ki!” – A gazda várt eleget. Eljött az ítélet napja.

n Azonban a vincellér kéri, hogy adassék még egy lehetőség ennek a fának, hogy gyümölcsözhessen. Még egy év – ha már három évet várt – nem kibírhatatlan… Ha terem,ni fog, akkor „jó”… megéri a várakozást.

II. Egy szomorú megállapítás  – „és nem talált” 6b. v.

n  Pedig komoly kiváltságokban volt része!

n Elhelyezése: a szőlőben. Itt védve volt a kerítéssel. Vadállatok nem bánthatták. Lásd: Jób – „Nem te vetted-e körül őt magát, házát és mindenét, a mije van? Keze munkáját megáldottad, marhája igen elszaporodott e földön.” – Jób 1:10

n  A fa ültetve volt. Nem magától nőtt, vadon. A gazda ezt céllal tette. Három évig jár gyümölcsöt keresni, és nem talált. Három évet, 36 hónapot, 156 hetet, 1095 napot, 26.280 órát, 473.040 percet… Nem talált.

n Ézs 5:1-7. Jn 15:8.

III. Egy sajnálatos javaslat – „Vágd ki azt” – 7. v.

n  Figyelmeztetés. Miután trágyázta és kapálta – most figyelme a kivágásra fordul.

n Milton: II. Károly király fiának: ha én Isten bünteésekén vesztettem el a látásomat, mit szólsz apádról, aki elvesztette a fejét?

n Ha Isten megbünteti a bűnt, akkor neked meg kell térned, mert te sem vagy bűntelen. Készülj fel az ítéletre!

n Isten kegyelmes és hosszútűrő (2Pt 3,9)

n Izrael népe kivágatott!

n Isten tűrt a népnek a pusztában, a bírák idején, a királyok idején… De a hosszútűrés nem tart örökké! Elveszi tőlük, és annak a népnek adja amely megtermi gyümölcsét – Mt 21:43.

n Nem akarja, hogy némelyek elvesszenek – 2Pt 3:9. 15.

n De eljön az Úr napja – 2Pt 3:7. 10.

IV. Egy reményteljes kérés – „hagyj békét néki még ez esztendőben” – 8. v.

n A vincellér javaslatot tesz egy utolsó próbálkozásra. 

n „megkapálom és megtrágyázom” – hogy a víz könnyebben a gyökereihez juthasson, és elégséges táplálékot kaphasson.

n A kegyelmi idő felelősségteljes választ vár.

n A második lehetőség azt jelenti, hogy most van az ideje a megtérésnek, szeretetnek, bocsánatkérésnek, megbocsátásnak, megalázkodásnak, odaszánásnak.

Befejezés:

n A gyümölcstelenek kivágattatnak. Jn 15:2a. 6.

n A pogányok kis kivágattatnak, ha nem gyümölcsöznek – Róm 11:19-23.

n Zsid 6:1-8. „Hasonlóképpen elvesztek!” - Lk 13:3. 5.